Növényvédelmi szempontból fontos, hogy növényi gént találtak egy kártevő rovar genomjában

A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense.

A Qubit számolt be róla, hogy az apró, 2 milliméteres dohánymolytetű, másik nevén dohányliszteske (Bemisia tabaci) polifág, azaz mindenevő kártevő. 74 növénycsalád 506 faját károsítja, és egyebek mellett a paradicsom, a paprika, a dohány és a burgonya vírusos betegségeit terjesztheti. Magyarországon főleg hajtatott dísznövényeken találták meg, de szabadföldön paradicsomon, dohányon, burgonyán, paprikán, szóján, illetve egyéb hüvelyeseken és tökféléken is károsíthat. A növényi nedvek szívogatása következtében a levelek elhalványodnak, az ürített mézharmattól fénylenek, majd sötét foltok jelennek meg rajtuk a korompenész megtelepedése miatt. Később a levelek elhalnak, lehullanak, sőt, akár az egész növény is elpusztulhat.

A dohánymolytetű (Bemisia tabaci) szívogatás közben - Fotó: Public Domain - Released by the USDA-ARS/ eredeti felvétel: Stephen Ausmus
A dohánymolytetű (Bemisia tabaci) szívogatás közben – Fotó: Public Domain – Released by the USDA-ARS/ eredeti felvétel: Stephen Ausmus

A trópusokon és a Mediterráneumban honos rovar az 1980-as évek végén néhány év alatt elterjedt az európai hajtatóházakban is. Magyarországra valószínűleg dísznövény-szaporítóanyaggal került be.

Méregtelenítés belsőleg

Kártevőik ellen maguk a növények specifikus méreganyagokat fejlesztettek ki az évmilliók során. „A fenolos glikozidok termelése az egyik szép példája ennek az evolúciós versenynek. Ezáltal a növények nagyon sok kártevőjük viselkedését és fejlődését befolyásolni tudják. A nagyon sok persze nem minden, és pont a dohánymolytetű köszöni szépen, de remekül elvan a fenolos glikozidok jelenlétében is” – írta Varga Máté.

A miértre a rovar genomjában kereste a választ a most megjelent tanulmányt jegyző, kínai, belga és svájci mikrobiológusokból és genetikusokból álló kutatócsoport. Eredményeik szerint a dohánymolytetű azért képes a toxikus vegyület elemésztésére, mert rendelkezik egy olyan enzimmel, amit a növények is arra használnak, hogy detoxifikálják ezeket a glikozidokat. Mármint nem egy hasonló enzimmel, hanem konkrétan egy növényi enzimmel, a BtPMaT1 nevű fenolos glikozid malonil-transzferázzal.

Vannak hibák

A jelenséget Varga szerint nehéz dokumentálni, néha egészen egyszerűen szekvenálási szennyeződést vélnek horizontális géntranszfernek. Az egyik legutóbbi nagyon kínos tévedés a medveállatkákhoz (Hypsibius dujardini) kapcsolódik. „Ám azért már van annyi konkrétumunk is, hogy ne tartsuk elképzelhetetlennek a dolgot. A levéltetvek karotinoidszintézisében résztvevő génekről már kiderült, hogy gomba eredetűek. A kullancsok pedig a táplálkozásuk során a nyálukban olyan anyagot választanak ki, aminek a génje a gerincesekből került át” – írta a genetikus.

Specifikus növényvédelem

A kutatók transzgenikus paradicsomok létrehozásával vizsgálták a genetikai mechanizmust. Ezek olyan kettős szálú RNS-t tartalmaztak, ami a dohánymolytetű BtPMaT1 génjével azonos szekvenciát tartalmazott. „Ez az állatba bejutva csendesíti a szóban forgó gén expresszióját, és így nem tud ez a kulcsfontosságú enzim termelődni” – írta Varga Máté, aki szerint ezekkel a transzgenikus növényekkel már nem boldogultak a rovarok. A mortalitásbeli különbség a kontroll- és a GMO növényeken táplálkozó rovarok esetében már egy nap után jelentős volt, de 3 nap után már igazán látványos lett. „Ráadásul ez elég rovarspecifikus hatásnak bizonyult, hiszen például a zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) esetében nem lehetett ilyen különbséget tapasztalni.”

Varga szerint a dohánymolytetű most publikált genetikai vizsgálata nemcsak az eukarióták közt is ritka, a látványos HGT újabb szép példájával szolgál, de arra is tanulságos bizonyíték, hogy „hogyan dolgozható ki pont a dohánymolytetvek látszólagos előnyére építve egy nagyon is szűk spektrumú, specifikus növényvédelmi rendszer”.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...