A koronavírus terjedésének gyorsasága miatt világszerte szigorú korlátozások léptek érvénybe, amelyek az emberi életre erőteljesen kihatnak, viszont nem csak ránk van hatással járvány terjedése. A növények behozatalát is szigorú követelményrendszer alapján ítélik meg, így az EU új növényegészségügyi szigorítása alapján egyes növényfajok behozatala teljes tiltásara került. Ezen kívül kötelezik a növényútlevél bevezetését is. Ezekkel a szigorításokkal azt a célt kívánják elérni, hogy ne jelenjen meg az országunkban eddig idegen kórokozó vagy kártevő, amely akár komoly gazdasági, társadalmi vagy környezeti kárt okozhat.
Kockázati szintek alapján sorolják be azokat a növényeket, amelyek az országhatáron túlról érkeznek hazánkba 2019 decembere óta. Csekély kockázatúak azok a növények, amelyek nem érintkeznek közvetlenül a fogyasztóval növényi termékként sem. Nagyobb kockázatúnak ítélik meg azokat, amelyek kereskedelmi forgalom célúak, mint például a faanyag, a szaporítóanyagok és a fogyasztók által könnyen elérhető anyagok. A növényegészségügyi vizsgálat kiterjed a nagy kockázatú termékek importjára, exportjára, illetve unión belüli termelésére és forgalmazására is, uniós rendeletek szabályozzák, ami azt jelenti, hogy minden uniós országnak be kell tartani.
Azokra a termékekre, amelyek kockázatot jelentenek, kettős védelmi vonalon kell átesniük. Elsőként a külső határokról érkezőknél az import kerül ellenőrzésre, az unión belül pedig a növényútlevél-rendszer működtetése. Export esetében nincs szükség ellenőrzésre, ezt a fogadó ország szabályai alapján kell szállítani.
Zárlati károsítónak nyilvánították azokat az elfogadhatatlan gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozó fajokat, amelyekkel az EU területén még nem találkozhattunk, vagy csak korlátozottan jelentek meg. Viszont most zéró tolerancia lépett életbe ellenük, és nemcsak a fertőzött termékre, hanem a fölbukkanásuk területére is szigorú korlátozó intézkedések vonatkoznak.
Új elemként jelenik meg a rendszerben a vizsgaköteles nem zárlati kárósítók kategória, amely 207 károsítót foglal magában. Azok a termékek, amelyek általuk fertőződtek meg, nem kerülhetnek forgalomba.
Növényútlevél
Már fentebb említésre került, de mit is jelent pontosan a növényútlevél fogalma? Konkrétan egy jelzésről beszélünk, ami egy címke, és a termelő, esetenként forgalmazó állítja ki. A címke jelenléte azt jelzi, hogy az általa szállított termék megfelel az EU 2017/2313-as rendeletének, amely magába foglalja a növényútlevél rendszert. A jelzés jól látható, tartós kell, hogy legyen, és megváltoztathatatlan. Az útlevélen láthatóvá kell tenni az uniós zászlót, vagy színes formában, vagy fekete-fehérben. Továbbá szerepelnie kell a „Plant Passport” feliratnak, a növény nevének (A jelzés), a kiállító ország kódjának és a termelő/forgalmazó regisztrációs számának (B jelzés), a termelő által megállapított nyomon követési kódnak (C jelzés), illetve a származási ország kódjának (D jelzés). Ahol tanúsítványon alapuló rendszer van életben, mint például faiskolák esetében, ott a címke egyben a növényútlevél is.
A termelő/forgalmazó regisztrációs számát a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától lehet igényelni, a változásokat minden év április 30-ig kell bejelenteni. A „C” jelzés esetében a nyomon követési kód szinte bármi lehet, ami lehetővé teszi az adott növény egyértelmű azonosítását.
Nem kell növényútlevél a végfelhasználónak értékesített áruk esetében, kivéve a távértékesítést, a védett zónában való értékesítést, illetve a szőlő, gyümölcs szaporítóanyagot és a vetőburgonyát.
Nem szükséges minden növényt cimkézni, ugyanis az útlevélben kiszerelési egységeket kell megadni, ami lehet raklap vagy tálca is. Kézzel tilos kitölteni a növényútlevelet, ami azt jelenti, hogy a Nébih által kiadott előre gyártott szaporítóanyag-kísérő okmány nem felel meg útlevél gyanánt.
Alapvetően a vállalkozó feladata az, hogy ellenőrizze az áruját, ebbe beletartozik a szállítójármű ellenőrzése, ahogy a csomagolóanyagoké és a környezeté is. Kötelező a hatósági mintavétel számos növény esetében, mint például a leandernél és a mandulánál is. Ezen túl hatósági ellenőrzést hajtanak végre az üzemek környezetében is karantén károsítók hatáskörében.
Regisztrációhoz kötött
Csak az a forgalmazó vagy termelő adhat ki növényútlevelet, akit a Nébih felhatalmaz erre, és regisztrál. Feltételhez kötött a regisztráció, ezért érdemes ismerni a 2019/827 EU rendelet vizsgaköteles károsítókkal kapcsolatban végrehajtandó feladatokat. Ezen túl a károsítók megjelenése esetén a terjedésük megakadályozására alkalmas gyakorlatot, szükséges a szaktudás a felderítéshez, illetve ehhez megfelelő felszerelés, és legyen egy kinevezett kapcsolattartó a növényegészségügyi hatóságnál. Felhatalmazást csak olyan személy kaphat, aki tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy írásbeli szerződést köt egy növényorvossal, szakmai felügyelet céljából.
A nyomon követés része az, hogy a beszállítók és a vevők adatait is három éven át megőrzik.
Magánembereket is érint
Több kategória van érvényben a termékforgalom területén is. Tartós tilalom alá tartoznak a bizonyítottan kockázatos termékek, mint például a citrusfélék, szőlők, amelyek az EU-s határokon túlról érkeznek. Viszont van öt darab gyümölcs, ami kivételt képez: durián, kókusz, ananász, banán és datolya. Ezeken túl pedig az aszalt, szárítmányok és a már feldolgozott gyümölcsök is korlátozás nélkül hozhatók be az EU területére Svájcból.
A határellenőrzések során a magánszemélyeket is átvizsgálják, tilos bármilyen növény behozatala az unión kívüli területekről, továbbá a növényi termékek, a magok, a szaporítóanyagok, és a föld is tiltólistán van.
