A Visegrádi Országok agrárkamaráinak 2019. február 5-6-i, veszprémi ülésén a köztestületek vezetői megállapodtak abban, hogy indítványozzák országuk döntéshozóinál a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését. Az eseményen döntés született egy alma munkacsoport létrehozásáról is. Ennek célja, hogy összehangolják a piaci krízisek megelőzésére irányuló intézkedéseket. Az agrárkamarák vezetői a Közös Agrárpolitika vonatkozásában ismét kinyilvánították, hogy nem tartják elfogadhatónak a költségvetés 2020 utáni csökkentését.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleménye szerint 2019. február 5-6-án, Veszprémben tartották 71. találkozójukat a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái. Az ülés első napján 31 kelet-közép-európai, együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezetek vezetői vettek részt, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel lenne csökkenthető a régió olajszükséglete. Továbbá a gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel számottevően mérsékelhető lenne az importált génmódosított szójától való függőség.
Az ágazat szereplői azt javasolták, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb 2019. végéig történő bevezetését. Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezetek, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.
A gyümölcspiaci válságokat is enyhítenék – megelőző munkacsoportot hoztak létre
A V4-országok agrárkamaráinak képviselői tárgyaltak a mezőgazdasági és élelmiszeripari piac jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel az egyes gyümölcsök esetében évről-évre visszatérő krízisekre. A vezetők ezért szorgalmazták, hogy a visegrádi országok hangolják össze az intézkedéseiket a piaci problémák elkerülése céljából. Ilyen például a kötelező felvásárlási szerződések alkalmazása vagy a korszerűtlen ültetvények átalakítása. Ennek érdekében elsőként az almapiaci kérdések kezelésére hoznak létre külön munkacsoportot a V4-országok agrárkamarái.
Meg akarják hagyni a jelenlegi KAP-forráselosztást
Az ülésen napirend volt a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője is. A V4-országok agrárkamaráinak vezetői ismét kinyilvánították, hogy a KAP költségvetését 2020 után is legalább a mai szinten kell megőrizni. Egyetértettek abban is, hogy a nagyobb gazdaságoknál esetlegesen alkalmazott támogatásmegvonás (a degresszió és a capping) csak az alap támogatásokra vonatkozhat, a termeléshez kötött támogatásokat nem szabad érintenie. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban kijelentették, hogy annak jelenlegi, 15 százalékos mértékét is legalább a meglévő szinten kell tartani.
