Magyarországon a keverőüzemekben 3,825 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2020-ban, 1,2 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 48,8 százalékát (1,868 millió tonna) a baromfitakarmányok adták 2020-ban. A baromfitakarmányok 45,3 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,9 százalékát a tojó-, 19,8 százalékát a pulykatápok, 11,1 százalékát a kacsa-, 5,9 százalékát a libatápok tették ki. A sertéstakarmányok 36,6 százalékkal (1,399 millió tonna) részesedtek a 2020. évi termelésből.
Az Agrárközgazdasági Intézet foglalta össze, hogy a statisztikai jelentés a Takarmánygyártás című, 2387-es nyilvántartási számú Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében végzett adatgyűjtés alapján készült. Az adatfelvétel a statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásai szerint történik. Az adatgyűjtés a Magyarországon előállított haszonállat-keveréktakarmányok, illetve az azokhoz felhasznált alapanyagok mennyiségének bemutatására szolgál. Az adatok összeállítása az engedélyezett takarmány-előállító létesítménnyel rendelkező vállalkozások éves adatszolgáltatása alapján történik, a keverőkocsit használó állattartó telepek takarmánykeveréséről nem rendelkeznek információval.
A Magyarországon gyártott 3,825 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 52,5 százalékát (2,008 millió tonna) az Észak- és Dél-Alföld régió megyéiben gyártották 2020-ban. A teljes takarmánygyártás 16 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Jász-Nagykun Szolnok 9,6, majd Komárom-Esztergom megye 8,4 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység – 25 telep – Hajdú-Biharban, Bács-Kiskun és Békés megyében (24-24 telephely) található, míg Nógrád, illetve Somogy megyében volt a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek száma.
Az adatok forrása és eloszlása
A 2020-as évre vonatkozóan 322 adatszolgáltató tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, amelyből 271 üzemegység végzett keveréktakarmány-gyártást. Sertéstáp esetében 179 telephelyről érkeztek adatok. Brojlerek számára előállított keveréket 94, tojótyúktápot 98, pulykatápot 55, kacsatápot 50, libatápot 35, egyéb kérődzők tápját 40, hal vagy egyéb táp gyártását 66 telephelyről jeleztek az adatszolgáltatók.
A takarmánygyártás alakulása Magyarországon a keverőüzemekben 3,825 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2020-ban, 1,2 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 48,8 százalékát (1,868 millió tonna) a baromfitakarmányok adták 2020-ban. A baromfitakarmányok 45,3 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,9 százalékát a tojó-, 19,8 százalékát a pulykatápok, 11,1 százalékát a kacsa-, 5,9 százalékát a libatápok tették ki. Az előállított brojlertápok mennyisége 5,1, a tojótápé 3,6, a pulykatápé 4,5 százalékkal több volt, mint 2019- ben, míg a kacsa-, valamint a libatakarmány-gyártás 27,6, illetve 24,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva 2020-ban. A sertéstakarmányok 36,6 százalékkal (1,399 millió tonna), a szarvasmarha-takarmányok 11,2 százalékkal (427,8 ezer tonna) részesedtek a 2020. évi termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 2,3 százalék (88 ezer tonna) volt.
Harmadot hoztak a hazai takarmánygyártás nagy cégei
Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 33,2 százalékát (1,271 millió tonna) adta 2020-ban. A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 2019-ben 31,3 százalék, 2018-ban 31,2, 2017-ben 30,9 százalék volt. Üzemegységekre vetítve az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 19,8 százalékát (758,8 ezer tonna) adta az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem (telephely) 2020-ban. A haszonállatok számára előállított 3,825 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,338 millió tonna gabonafélét (61,1 százalék), 540,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (14,1 százalék), illetve 319,1 ezer tonna olajmagvat és származékát (8,3 százalék) használták fel a gyártók Magyarországon 2020-ban.
Ezekből állt össze a takarmány
A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 91,9 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 140,7 ezer tonnát, söripari, illetve cukoripari melléktermékekből 24,5, illetve 27,3 ezer tonnát használtak fel. A CGF és CGM takarmánycélú felhasználása minden bizonnyal meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 44,7 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről nem rendelkeznek információval a statisztika készítői. Zsírokból, olajokból 54,6 ezer tonnát (1,4 százalék), koncentrált fehérjehordozókból 10,6 ezer tonnát (0,3 százalék) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,7 százalékot (101,8 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,7 százalékot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ebből 102 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2020-ban.
A baromfiágazat számára előállított tápokhoz átlagosan 61,9 százalékban gabonaféléket, 17,4 százalékban fehérjenövényt és származékait, 7,6 százalékban olajmagvat és származékait használtak fel 2020-ban. A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (6,1 százalék). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 1,8 százalékban kevertek be takarmánykiegészítőket.
A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 69,6 százalék volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövény és származékoké 9,6 százalék, a feldolgozóipari melléktermékeké 9,3 százalék. Olajmagvat és származékait 5,7, takarmánykiegészítőket 3,2 százalékban tartalmaztak a sertéstápok, míg zsírokat és olajokat 1,1 százalékban. A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányok 38,9 százaléka volt gabonamag, 14,3 százaléka fehérjenövény és származék. A sertés- és baromfitápokhoz képest magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (19,2 százalék), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (17 százalék). Továbbá itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők (4,9 százalék) aránya is. Az egyéb kérődzők tápjának átlagos összetételét illetően a gabonamagvak felhasználása 49,4 százalék, a fehérjenövény és származékoké 9,4 százalék, míg az olajmagvak és származékainak aránya 13,7 százalék volt. Takarmánykiegészítőket 1,5, ásványi eredetű anyagokat 3,2, feldolgozóipari melléktermékeket 22,5 százalékban tartalmaztak ezek a tápok. Az AKI vonatkozó kiadványát ide kattintva lehet elolvasni.
