Nőtt a kárenyhítésben részesültek száma, de ez most nem jó hír

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány hete közzétett kiadványában szemlélteti a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) 2016-ra vonatkozó működését és eredményeit. Az agrár-kárenyhítésben részt vevő termelők száma nagyot nőtt.

A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) I. pillérében, azaz az agrár-kárenyhítésben – a végrehajtott jogszabályi változásoknak köszönhetően – részt vevő termelők száma és a befizetett kárenyhítési hozzájárulásuk is nőtt 2016-ban. Ez év időjárásában – 2015-tel ellentétben – az aszály nem volt jelentős, a tavaszi fagy és a jégeső viszont igen súlyos károkat okozott. Így összességében a károsodott területek és a kárenyhítő juttatásként kifizetett összegek 2016-ban jelentős mértékben csökkentek a korábbi évhez képest. Elsősorban a közepes és kisméretű gyümölcstermelő üzemek részesültek kárenyhítő juttatásban. A hírről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldala számolt be.

Aszály a táblán - 93 oldalon számol be a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer működéséről és eredményeiről az AKI kiadványa - Fotó: Pixabay, Slowdef
Aszály a táblán – 93 oldalon számol be a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer működéséről és eredményeiről az AKI kiadványa – Fotó: Pixabay, Slowdef

A II. pillérben, azaz a díjtámogatott biztosításoknál a rendszer adatai szerint ugrásszerűen megemelkedett a biztosítást kötő termelők száma. Ezzel együtt a díjállomány, valamint a kártérítés is. Mindhárom kategóriában jelentősen, több mint 30 százalékkal növekedtek a díjbevételek. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint a biztosítások területi lefedettsége minden növénykultúránál javult. A kárkifizetések és kárhányadok jelentősen emelkedtek, elsősorban a jégverés, a tavaszi fagy és a viharok sújtotta szántóföldi növénykultúrák és ültetvények esetében.

Megint több igénylést kapott a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer, mint a források összege

A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében hirdették meg. Ennek következtében a biztosítási díjtámogatás éves forrása a 2015-ös 3 milliárd forintról 4 milliárd forintra emelkedett. A támogatási igény ismét meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a korábbi két évhez hasonlóan a 2016. évi biztosítási díjtámogatás esetén is szükségessé vált a visszaosztás.

További részletek az AKI kiadványában olvashatók, amelyet ide kattintva talál meg.

Tudta, hogy támogatást kaphat a biztosítási díjára? Itt elolvashatja a részleteket.

Aki nem akar bíbelődni a számológéppel vagy éppen a kockás papírral, az ellenőrizheti a visszaigénylésre kerülő összegeket az Agrisk biztosítási portál kalkulátorában. Persze minimális aktivitás nélkülözhetetlen, így szükséges megadni a növényeket értékekkel és a biztosítandó kárfajtákkal.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vihar, jégeső, tűz is kijutott bőven a gazdáknak... Idén sem kegyelmezett meg az időjárás a mezőgazdasági termelőknek. Ha a jégeső és a vihar elkerülte a földünket, még mindig utolérhet minket egy nagyo...
Másképp számolják 2017-től a kárenyhítő juttatások... Jó hírek érkeztek néhány nappal ezelőtt. 2017-től ugyanis tovább egyszerűsödik a kárenyhítési rendszer. A legfontosabb változás éppen a kárenyhítő jut...
Tudta, hogy támogatást kaphat a biztosítási díjára... Megállapíthatjuk, hogy már nem okoz túl nagy újdonságot az a tény, hogy komolyabb összegeket lehet visszaigényelni a növénybiztosítási díj után, mivel...
Előbb magának kell fizetnie, aki később pénzt szer... 2017-ben, sajnos, nem volt hiány káreseményekből. A tavaszi fagyok, a nyári jégverések sokak életét keserítették meg. Várhatóan ezért sokan fognak kár...
Támogatást lehet igényelni a téli fagykár után... A kárenyhítési alap terhére kaphatnak kompenzációt azok a termelők, akik az agrárkárenyhítési rendszer tagjai. Az eljárás különlegessége, hogy azok a ...
Már csak néhány hétig igényelhető a kárenyhítő jut... 2018. november 1-től november 30-ig van lehetőség a 2018. évi kárenyhítő juttatás igénylésére a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) elektron...