Az Árpád-Agrár Zrt. másfél hektáron épülő új palántanevelő üvegháza a hírek szerint mindent tud ahhoz, ami csak kell, a „jó palánta, jó helyről” szlogen égisze, avagy a napfény és pótmegvilágítás alatt. Az új beruházással az a cél, hogy a kiváló palántából, kiváló zöldség kerüljön a fogyasztók asztalára.
A megrendelő termelők már az eddigiekkel is nagyon elégedettek, sőt hűségesek az Árpád-Agrár Zrt.-hez, mert úgy vélik, hogy itt a minőség garantált! Bakó Dániel, a szentesi paprika egyik termelője is sikeres üzletpolitikát alapoz erre.
Vannak-e olyan kockázatok, amelyekkel minden évben, akár már a palántavásárlás során is számolni kell? Melyek a leginkább kiemelendők?
A palánta szempontjából az időjárás az egyik legnagyobb kockázat. Amikor decemberben palántát ültetünk, akkor mínusz 10-15 Cº is lehet odakint, így nehéz feladat eljuttatni a palántát a palántanevelőből a saját növényházainkba. Ha hosszabb ideig éri a palántát a hideg, azonnal megfázik és ennek komoly következményei lehetnek az egész szezonra. A következő kockázat, hogy hogyan tudom a növényházamat melegen tartani. A paprikának nappal 25 Cº az optimális, de éjszaka sem csökkenhet a hőmérséklet 16 Cº alá. Ha kint mínuszok vannak, akkor a szükséges hőlépcső 30-35 Cº is lehet. Ezt hőtechnikai szempontból nagyon nehéz tartani úgy, hogy a növényházban egységes legyen. A kertész feladata, hogy a növényházban a lehető legnagyobb arányban legyenek a körülmények az optimumhoz közeliek. Tehát a fentiek alapján, én azt gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot a hideg jelenti. Komoly feladat az ellene való védekezés és a palánta szállítása. Számunkra kedvező, hogy az Árpádnál neveltetjük a palántáinkat és ez egyben azt is jelent, hogy itt van helyben, nem kell messziről szállítani, ha szükséges. Rugalmasságuknak köszönhetően be tudunk állni a palántanevelőbe 3,5 tonnás kis teherautóval, ha pedig az időjárás megengedi, akkor kamionnal is át tudjuk hozni a palántáinkat.
Nagyon sokan félnek attól, hogy palántanevelésbe kezdjenek. Ennek technológiai, szakmai tudás háttere van, ezek összefüggenek egyébként?
Önmagában egy korszerű palántanevelő megépítéséhez és üzemeltetéséhez nagyon komoly szaktudás és infrastrukturális háttér szükséges. Hiszen például az asszimilációs pótmegvilágítás magas áramfelvételt jelent. Az öntözővíz előállításához víztisztítás szükséges, ez pedig szintén sok energia felvétellel jár. Vizeink, a Dél-Alföld tiszántúli részén – tisztítás nélkül – nem a legalkalmasabbak arra, hogy a talajnélküli termesztési technológiáknál jó hatékonysággal alkalmazzuk. A palánták nagyon érzékenyek, ha nem állnak rendelkezésünkre ezek a feltételek, akkor már nem lehet olyan minőséget előállítani, mint amit az Árpádnál.
Termelőként mióta veszel részt a paprika termesztésében, évente mekkora területen és milyen mennyiségben?
Édesapámnak köszönhetően családunk már a 70-es évektől fogva kertészkedik. Én 2004-ben kerültem haza, a tanulmányaim befejezése után, és azóta, mint egyéni vállalkozó, cégvezető folyamatosan gazdálkodom. 2004-ben még 6-7 ezer négyzetméteren kertészkedett a családunk, mára ez 20 ezer négyzetméterre bővült. Csak paprikát termesztünk, abból is fehérpaprikát, fűtött fóliában, a hidegfóliákban pedig kápia paprikát. A fajtaválasztással megpróbáljuk alapvetően a piaci igényeket kielégíteni. De nemcsak a piaci igények határozzák meg a választását, hanem sok más tényező is, ilyen például a rezisztencia.
A fogyasztói trendek miként befolyásolják azt, hogy milyen paprikafajtát termesszetek?
Alapvető a fogyasztói igény a paprikával szemben, az íz, a roppanósság, a frissesség. Ezen múlik az, hogy hogyan tudjuk a terméket a piacon tartani és van-e rá továbbra is kereslet. Természetesen sok múlik a fajtán, hogy mennyire ízletes, mennyire tudja magát pulton tarthatóságában megőrizni. Ezeket már a palántanevelés előtt el kell dönteni, ki kell választani.
Milyen mennyiségű palántát vásároltok, és ebből milyen terméshozamot tudtok szüretelni éves szinten?
Éves szinten mintegy 140 ezer palántát vásárolunk az Árpádtól, ennek nagyobb része a fűtött fóliákba kerül, a maradék pedig a hidegfólia telepünkre. A jelenleg alkalmazott technológiánkban éves szinten kétszeri palántálással hasznosítjuk a területünket. A decemberi palántálást július derekáig tartjuk bent, utána egy őszi hasznosítás következik. Most már az őszi kultúránál állunk, de a hidegfóliában is ez a gyakorlat.
Mennyi paprika terem évente?
2-300 tonna paprikát állítunk elő évente, amit nagyban befolyásol az alkalmazott technológia.
