Nitrogén vagy nitrogén? Nem ugyanaz!

Mint az köztudott, a nitrogén a tápelemek közül a termés mennyiségét és minőségét az egyik legnagyobb mértékben meghatározó tápelem. Az azonban korántsem mindegy, hogy a nitrogén milyen formában áll rendelkezésre a talajban, hiszen a növények a fejlődéshez szükséges tápelemeket csak ásványi formában képesek felvenni, elemi alakban tehát a nitrogént sem képesek hasznosítani. A talajban élő hasznos mikroszervezetek ugyan képesek a levegő nitrogénjét megkötni és azt a növények felé szolgáltatni, de ez a mennyiség nem elegendő a teljes vegetációs időszakra. Ezért fontos, hogy jól megválasztott inputanyagok felhasználásával biztosítsuk a megfelelő mennyiségben, és a növények számára felvehető formában ezt az esszenciális tápelemet.

A növények a nitrogént főként a gyökereiken keresztül képesek felvenni nitrát (NO3) és ammónium (NH4+) ionok formájában.  A különböző tulajdonságú talajok nitrogénszolgáltató képessége rendkívül eltérő. A humusz mennyiségéből következtethetünk a nitrogénszolgáltató- képességre, nem beszélve arról, hogy a humuszanyagok maguk is jelentős forrásai a nitrogénkészleteknek. A talajok N-készletének mintegy 96-97%-a a szerves anyagokban található. A növények számára felvehető ásványi N-formák a szerves anyagok NH2-csoportjának mikrobiális lehasításával, majd szerves aminok ammóniává (NH4+) és nitráttá (NO3) alakításával jönnek létre. Az erősebben kötött szerves N-formák (a mag-N és a híd-N) csak a humuszanyagok nagymértékű mineralizációja esetén válnak szabaddá. Ezek elsősorban mint a talaj N-tartalékai játszanak szerepet.

A hagyományos műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek csak mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények (Fotó: Timac Agro)
A hagyományos műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek csak mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények (Fotó: Timac Agro)

A minél magasabb genetikai potenciálban rejlő terméseredmények eléréséhez rendszerint jelentős mennyiségű nitrogénkiegészítésre van szükség. A hagyományos műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek csak mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények, melynek oka elsősorban a talajban lejátszódó folyamatokban keresendő (denitrifikáció, megkötődés a kolloidok felületén és az agyagásványok rácsaiban, biológiai fixáció, kimosódás, stb.).

A műtrágya formájában kijuttatott nitrogén hasznosulása számos tényezőtől, a talaj hőmérsékletétől, nedvességétől, redox viszonyaitól, kémhatásától, adszorbciós kapacitásától, agyagásvány-összetételétől, a talajélettől, a növény fejlődési stádiumától és annak nitrogénigényétől függ. A különböző kijuttatott nitrogénformáknak és a kijuttatás időpontjának helyes megválasztásával azonban, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve, sikeresen befolyásolhatjuk és irányíthatjuk a nitrogén műtrágyázás hatékonyságát.

Azon műtrágyák kijuttatásával, amelyek a nitrogént NO3 és vagy NH4+ formában tartalmazzák, a növényeket közvetlenül felvehető nitrogénhez juttatjuk. A NO3 ion anion lévén nem kötődik meg a talajkolloidok felületén, ezért mozgékony állapotban többnyire a talajoldatban marad. Ez gyors és könnyű felvehetősége mellett megteremti a kimosódás lehetőségét is, ami egyfelől tápanyagveszteség, de ami még fontosabb környezeti problémákat is felvet. A nitrátkimosódás veszélye nem csak az NO3 tartalmú műtrágyák alkalmazásakor áll fenn, ugyanis a talajban lejátszódó nitrifikáció során más nitrogénformákból is képződik nitrát. A nitráttal szemben az ammóniumion nem mozog a talajban. A talaj kolloidjainak felületén kicserélhető kationként megkötődik. Az ammónium tartalmú műtrágyák tehát tartós hatású műtrágyáknak tekinthetők, de különösen oxidatív körülmények között az ammónium is nitrifikálódhat.  Lassú és egyben tartós hatású nitrogén tartalmú műtrágyák azok, amelyek a nitrogént nem közvetlenül felvehető formában tartalmazzák. Ilyen forma például a karbamid. A karbamidként kijuttatott nitrogénnek a talajmikroorganizmusok segítségével először ammóniává kell alakulni, majd csak ezután tudják azt a növények felvenni.

Látjuk tehát, hogy növényeink megfelelő és racionális nitrogénellátása korántsem egyszerű feladat. Ezt cégünk is felismerte, így kutatásai során a Timac AGRO a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a tökéletes nitrogénformula kifejlesztésére, a hatóanyag védelmére és annak hatékonyságára. SULFAMMO N-PROCESS növénykondicionáló termékcsaládunk kiváló példa erre, hiszen a benne található biostimulátor komplexe egyedülállóan egy speciális védőhálóval őrzi meg a benne található ammónium és karbamid hatóanyagot. A védőhálóból az ammónium forma méretéből adódóan ki tud szabadulni, azonban a karbamidnak előbb át kell alakulnia ahhoz, hogy kiférjen a hálón. A karbamid hidrolízise a védőburok miatt lassabban megy végbe, így a nitrogén feltáródása is hosszabban tart, ezáltal folyamatos ellátást tudunk biztosítani a növények számára. A biostimulátor komplex indolszármazékai fokozzák a növény nitrit- és nitrát-reduktáz enzimeinek szintézisét, melynek köszönhetően gyorsabb lesz a hatóanyag beépülése majd fehérjékké, enzimekké alakulása. A kijuttatott és a talajban megtalálható tápelemek hasznosulását tovább erősíti a termékben található kén és magnézium, melyek amellett, hogy a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlenek (kén) a klorofill alkotójaként (magnézium) biztosítják a folyamatos anyagcserét. Minden SULFAMMO N-PROCESS termékünkben megtalálható az úgynevezett MESCAL speciális hatóanyag. E speciális talajkondicionáló alapanyag a gyökérzóna pH-jának optimalizálásával serkenti a gyökerek fejlődését, a talajéletet, valamint mérsékeli a nitrogén talajsavanyító hatását. A SULFAMMO N-PROCESS melegen granulált komplex szilárd fejtrágyák összességében hatékonyabb nitrogén-utánpótlást tesznek lehetővé a hagyományos műtrágyákkal szemben, így nem csak a hozamot tudjuk növelni, de a kimosódási kockázat csökkentése miatt a környezeti terhelésük is alacsonyabb.

Baranya megyei partnerünk vályogos, enyhén savanyú barna erdőtalajon gazdálkodik. 2019-ben repce technológiája vetés előtt kijuttatott 300 kg/ha 15-15-15- NPK alaptrágyából és kétszeri tavaszi fejtrágyázásból –350 kg/ha MAS és 250 kg/ha és SULFAMMO 23 N-PROCESS – állt. Ezzel a technológiával 4,9 t/ha-os terméssel fejezte be a betakarítást partnerünk, ami a megyei átlaghoz (3,26 t/ha) képest 50%-al jobb eredmény.

A SULFAMMO N-PROCESS növénykondicionáló egy speciális védőhálóval őrzi meg a benne található ammónium és karbamid hatóanyagot (Fotó: Timac Agro)
A SULFAMMO N-PROCESS növénykondicionáló egy speciális védőhálóval őrzi meg a benne található ammónium és karbamid hatóanyagot (Fotó: Timac Agro)

A szilárd nitrogén tartalmú fejtrágyák mellett a folyékony formák alkalmazása is igen elterjedt. E termékek nagy előnye, hogy homogénebben tudjuk kijuttatni, illetve, hogy szárazabb időszakokban is eredményes hatást tudnak kifejteni, hiszen a tápanyag lebomlásához és felvételéhez szükséges vizet eleve tartalmazzák. Az folyékony fejtrágyák további előnye, hogy kis mértékben ugyan, de lombon keresztül is hasznosulnak.

A Timac AGRO erre a technológiára is komplex és innovatív megoldást nyújt. EXCELIS termékeink is speciális, védett nitrogén hatóanyagot tartalmaznak. Növelik a növény tápanyagfelvételét és egyidejűleg serkentik a talajbaktériumok aktivitását is. Ezt az összetett hatást a RHIZOVIT biostimulátor komplex hatóanyagai biztosítják. Az LCN egy ureáz enzim inhibitor, amely gátolja a karbamid átalakulását, csökkentve ezzel a kimosódás és elillanás kockázatát, valamint hosszan tartó hozzáférést biztosít a növény számára.  A biostimulátor polikarboxil-metil-észter hatóanyaga a talaj tartalék tápanyagait feltáró baktériumok szaporodását serkentve juttatja többlet tápanyaghoz a növényeket. A harmadik alkotóelem, a HTB pedig a sejtek poliamin szintjének növelésével gyorsítja a tápanyagok felvételét, hozzájárulva ezzel a rendelkezésre álló tápanyagok minél gyorsabb hasznosulásához.

EXCELIS GREEN termékünk folyamatos nitrogén ellátást biztosított az őszibúza számára, valamint fokozta a tápanyagok felvételét és beépülését a növénybe. Győr-Moson-Sopron megyei partnerünk gyengén lúgos csernozjom talajon gazdálkodik. Őszi búza technológiája a 2019-ben vetés előtti 250 kg/ha kálisó és 200 kg/ha DAP volt, majd 180 kg/ha DASA lett az állományra tavasszal kijuttatva. Ezt április folyamán 220 kg/ha EXCELIS GREEN követte, majd kétszer növényvédelemmel kalászos lombtrágya. Hektáronként 7,1 tonnát tudott termelni, ami 29%- al magasabb eredmény, mint a megyei átlag (5,5 t/ha).

EXCELIS GREEN termékünk folyamatos nitrogén ellátást biztosított az őszibúza számára, valamint fokozta a tápanyagok felvételét és beépülését a növénybe (Fotó: Timac Agro)
EXCELIS GREEN termékünk folyamatos nitrogén ellátást biztosított az őszibúza számára, valamint fokozta a tápanyagok felvételét és beépülését a növénybe (Fotó: Timac Agro)

További részletekért keresse Timac AGRO szaktanácsadóját, látogasson honlapunkra vagy kövessen minket folyamatosan frissülő Facebook oldalunkon. Az Ön eredménye a mi valódi sikerünk!

www.timacagro.hu
https://www.facebook.com/TimacAGROHungaria/

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Ne felejtsünk el fejtrágyázni A fejtrágyázás az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít magának a szántóföldi növénytermesztésben. Minden növénynek megvan a maga speciális igénye,...
A nitrogén tápanyag-utánpótlás múltja, jelene és j... Az új év első hónapjában folytatódik a Magro.hu Kukorica és Búza Konferenciasorozata, január 18-án Debrecenben hallgathatják meg a gazdák az előadások...
Hogyan fokozza a szántóföldi biostimulátor a hozam... A hozamnövelő készítmények biológiailag aktív hatóanyagokkal és hozzáadott mikroelemekkel ösztönzik a növényt. A szántóföldi biostimulátor segíti a tá...
Egy hihető ígéret: a Huminisz-technológia 11,5% tö... Nehéz a gazdálkodók dolga, ha az inputgyártók és -forgalmazók szédítő ígéretei között akar eligazodni. Mekkora termésnövekedés elérése a reális egy új...
YieldON, a hozamfokozó szántóföldi biostimulátor... Az utóbbi évtizedben jelentős változások zajlanak a szántóföldi növénytermesztés területén úgy világszerte, mint hazánkban. Egyre nagyobb teret kapnak...
A Timac Agro bemutatta a Tápanyag-gazdálkodási Tud... A Timac Agro 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára Tápanyag-gazdálkodási Tudásközpont Hálózatot, melynek elsődleges célja a tápanyag-u...