Nincs tovább, ma megérkezik az igazi ősz

A hét első felében az ország nagy részén még tovább száradtak a talajok, ami jelentősen megnehezítette az őszi kalászosok vetése előtti talaj előkészítést és a repce korai fejlődését, erősödését is. A folytatásban azonban változik időjárásunk jellege, pénteken nyugat felől egyre többfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani, melyek szombatra a keleti, északkeleti országrészt is elérik.

A hét első napjaiban még folytatódott a múlt hét végéhez hasonló száraz időjárás, majd kedd estétől dél felől nedvesebb légtömegek érték el hazánkat, és szerdán a megnövekvő gomolyfelhőzetből többfelé alakultak ki gyenge záporok, de a lehulló csapadék mennyisége csak kevés helyen haladta meg az 1 mm-t, tehát számottevő eső továbbra sem esett. A hét első felében a talajok további nedvességvesztése volt a jellemző. A felső fél méteres réteg nedvességtartalma az Alföldön és a Dunántúl keleti felén a kritikus 40%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható vízmennyiség százalékában, de nagy területen 30% alatt alakul ez az érték, és az északi és nyugati országrészben sem sokkal jobb a helyzet. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy jelentős eltérések jelentkeznek kis területen belül is a talajnedvesség értékeiben az egyes táblák hasznosításának függvényében. Az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz, míg a kukorica alatt ez a réteg nagyon száraz. A felső egy méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya országszerte 100 mm fölött alakul, az ország déli felén néhol a 150 mm-t is meghaladja.

A hőmérséklet tovább emelkedett a hétvégéhez képest. Hajnalonként már nem csökkentek 5 fok alá a minimumok, kora délutánra pedig a legtöbb helyen 25 fok fölé melegedett a levegő. Nagy napi hőingások jellemezték a hét első felét, az ősziesen hűvös reggeleket, nyáriasan meleg délutánok követték, hétfőn sokfelé 15-20 fokot emelkedett a hőmérséklet néhány óra alatt.  

Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében 2020. szeptember 23-án (mm)

A szeptemberi eddigi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica és a napraforgó érési folyamatainak. Utóbbi növény betakarításával már sok helyen végeztek, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, egyre többfelé kezdik meg a betakarítását.
Optimális volt az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához. Folyamatban van az alma és a körte szedése és a szüret is.  
A repce számára azonban komoly kihívást jelent, hogy az augusztus végén, szeptember elején még jó talajnedvességi viszonyok közt elvetett magok a kelés után egyre kevesebb nedvességet találtak a talajban, a növény fejlődését különösen az Alföldön nehezíti a vízhiány. Az állományok többnyire 2-4 leveles állapotban vannak.
Az őszi kalászosok vetését megelőző talaj előkészítő munkákat szintén megnehezítette a szeptemberi szárazság. A jó magágy készítéséhez nagy szükség van a következő egy hétre előrejelzett csapadékra.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1450 és 1650 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Szeptember első felében sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-50 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-130 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál hamarabb következnek be.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg
2020. szeptember 21-én (foknap)

A hét második felében beköszönt az igazi ősz, csapadékosabbra, hűvösebbre, szelesebbre fordul időjárásunk. Péntektől a jövő hét közepéig gyakran lesz erősen felhős az ég, bár napos időszakokra is számítani lehet. Péntek reggeltől nyugat felől egyre többfelé várható eső, zápor, zivatar, és a csapadékos idő a Dunántúlon szombat reggelig, keleten, északkeleten szombat estig kitart. Vasárnap csak délnyugaton valószínű záporok kialakulása, majd hétfőn elsősorban keleten, kedden főként északkeleten lehet nagyobb területen esőre, záporra számítani, de lokálisan máshol is előfordulhat kisebb csapadék. Szerdától országszerte csökken a csapadékhajlam, addig azonban az ország nagy részén 10-40 mm várható, a jelenlegi számítások szerint a Kiskunság térségében valószínű ennél kevesebb, a Kisalföldön és északkeleten pedig nagyobb mennyiség. A jövő hét közepéig gyakran lesz szeles az idő, minden nap nagy területeken kell élénk illetve erős széllökésekre számítani. A hőmérséklet pénteken még a nyarat idézi 25-30 fok közötti maximumokkal, ennél hűvösebb csak északon, északnyugaton lehet. Szombattól azonban jelentősen lehűl az idő, a legmelegebb órákban sem emelkedik 20 fok fölé a hőmérséklet, viszont a felhős, szeles időben hajnalonként is 5 fok fölötti értékek lesznek jellemzőek. Melegedésre szerdától van kilátás.   

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!