Komoly és hosszan tartó válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is kénytelenek lesznek érvényesíteni. Ez a drágulás pedig a takarmány- és húsipar szakértői szerint elkerülhetetlenül elér a fogyasztókig is. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszik ki a takarmányok, a drágulás jelentős költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán. Felfelé megy a hús ára.
Az áremelkedést előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, amely valószínűleg majd a fogyasztói árakban is változást fog okozni – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Szerinte ez egy nehéz, küzdelmes folyamat lesz, aminek a termékpálya függvényében most tavasszal még csak az elején-közepén tartunk. Elmondta, hogy a hazai állattenyésztés, az állati termékelőállítás takarmányszükségletének biztosítása nemzetbiztonsági kérdés, ezért a fizikai készletekre nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben. Egy ilyen biztonsági készlet folyamatos „karbantartása” és rendelkezésre állása megoldaná ezt a problémát. A termelők számára egyelőre egyetlen megoldás van: aki túl akar élni, annak ezeket a költségnövekedéseket be kell építenie a termékei árába – közölte.
Hosszabb folyamat során alakul ki a hús ára
Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is. A takarmányárak globális és totális emelkedésén kívül a koronavírus hatásai és a madárinfluenza következményei is megtépázták a baromfiágazatot a tavalyi évben. A hazai csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett. Ez részben a magyarországi fogyasztás emelkedésének köszönhető. A csirke az étkezési tojás mellett az a termék, amely beépült a családok mindennapi ételfogyasztásába. A BTT elnöke szerint ez a jövőt is jelzi: ezek a termékek egyre nagyobb szerepet fognak kapni európai és világszinten is.
Pulyka és víziszárnyas
A pulyka ágazat viszont rossz évet zárt, bár ez nem elsősorban mennyiségi csökkenésben, hanem a jövedelemtermelő képességben mutatkozott meg. Az élőállat-kereslet alapján ugyanakkor megszilárdulhat a helyzete. A víziszárnyas-ágazatban jelentősen visszaesett a termelés, főként a madárinfluenza miatti kivágások miatt. A terület felépülése és jövője a járványvédelmi szint emelésén – ezzel együtt a madárinfluenza megjelenésének kockázatcsökkentésén -, valamint a HORECA (szálloda, étterem, kávézó) szektor újraindulásának sebességén múlik – mondta a szakember.
Vendéglátós kapcsolat
Csorbai Attila elmondta, hogy a vendéglátás egyébként valamennyi állattenyésztő ágazat jövőképét befolyásolja. A vendéglátóiparhoz kapcsolódóan a baromfiágazat is megszenvedte a HORECA-piac bezárását. Egyebek mellett jóval kevesebb hús, tojás és például libamáj fogyott. A szektor nem kapott munkahely-megtartó kormányzati támogatást, de a szaktárca 25 milliárd forintot tudott biztosítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, amelyből a baromfitermelők mintegy 4 milliárd forintot kaptak. A pandémia átrendezte a munkaerő-piacot, egyes szektorokból – például a vendéglátásból – kiáramlott a munkaerő és máshol jelent meg, az állattenyésztésen azonban ez sem segített.
Munkaerőpiaci változások
A mai napig problémát jelent a szakképzett munkaerő, és ezzel hosszabb távon számolni kell – mondta. A BTT elnöke szerint a gazdaságok vagy kiváltják az élőmunkát, vagy a meglévő munkaerő-állományhoz igazítják a termelésüket. A második választás szerinte zsákutca, mert a termékekre van és lesz is kereslet. A technológia fejlesztése a helyes út. Így lehet hatékony és versenyképes cégeket, illetve ágazatot építeni – közölte az elnök.
