Nincs, ami megállítsa: imádja a Balaton környékét az aranysakál

Mivel szürke farkas és barna medve csak kisebb számban található Magyarországon található, így hazánk legnagyobb számú csúcsragadozója az utóbbi években az aranysakál lett. A ragadozó kedvelt élőhelye a Kis-Balaton és a Balatontól délre eső terület. A keszthelyi Vadászati Múzeum igazgatója, Tóth Csaba beszélt az egyre nagyobb számban előforduló állatról, amely falkában vadászik és akár 40 km/h sebességgel is tud futni.

A Likebalaton portál írta meg, hogy az aranysakál bundájának színe lehet zsemlesárga, de vörös is, melyet a bordájukon fekete szín tör meg, súlya 12-16 kilogramm, testhossza 65-105, marmagassága 45-50 centiméter. Emberre nem veszélyes, de természetes ellensége nincs. Ahol megjelenik, visszaszorul a rókaállomány is. Szívós állat, hosszú üldözésre is képes, akár 40 km/h sebességgel is tud futni, falkában vadászik. 

Az aranysakál még a vaddisznó malacát is elkapja, ha teheti
Az aranysakál még a vaddisznó malacát is elkapja, ha teheti

A mi vadászterületünkön 2010-ben lőttük az elsőt. Azóta elszaporodtak, ma 60-70 darab él itt. 10 éve még 80-100 őzet tudtunk évente lőni, ma szinte nincs őz a területen. Somogy megyében, ami gazdag dámszarvasban, szinte már nincs borjú a rudlikban, mert összefogdossák őket – mondta Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum igazgatója.

Szemtelen és leleményes

A vaddisznókoca mellől ellopják a malacot, addig ingerlik és hajtják az anyaállatot, míg az magára hagyja a kicsinyeit. A megfojtott malacért csak akkor mennek vissza, ha a koca már hátrahagyva azt, továbbáll. Nagyon okos állat, a vadászatokon összeköti a lövés hangját a könnyen megszerezhető zsákmánnyal. Tudja, vagy belsőség lesz ott, vagy egy sebzett állat, ez könnyű préda. Azt eszik, amihez a legkevesebb energiát kell felhasználni. Amikor betelepül valahová, étrendje meglehetősen változatos (megeszik jóformán bármit); ez a viselkedése jelentősen hozzájárulhat gyors terjedéséhez. Megtelepedve specializálódik, tehát a konkrét környezetben legkönnyebben elérhető táplálékra szelektál.

Videó az aranysakálról – Vad víz: Aqua Hungarica részlet, 2019

Hangja és a mezőgazdasághoz fűződő kapcsolata

Felismerését segíti egyetlen más állathoz sem hasonló hangja: elnyújtott üvöltés és rövid, vonyító-ugató hangok követik egymást. Általában napnyugta után üvölt. A zavarást, kiváltképp élőhelyének megváltoztatását — parlagföldek megművelését, erdőművelést – és az intenzív, célirányos vadászatát nem viseli el; az ilyen helyekről elköltözik. Az emberi üldöztetéstől eltekintve legnagyobb ellensége a farkas. Ahol mindkettő előfordul, a sakál csak nagyon szórványosan és visszavonultan marad fenn – írta a Wikipedia.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A Dunántúlon kell céget alapítani Idén korábban kell irtani a parlagfüvet; sok cég dől be az állattartás területén, de a Dunántúlon kevesebben mennek tönkre; előrelépés a GMO-ügyben; K...
VIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok A Kaposvári Egyetem idén már 8. alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat szeptember 26-28. között. A rendezvény az elmúlt években o...
Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Hol van a vadászati etika? Nagy indulatokat váltott ki közösségi oldalakon a nagyvadállomány csökkentéséről szóló hír. Napokon át izzottak a kommentek, a vélemények pedig sokszo...
Összeszedtük, milyen agrártörvények változnak 2015... Sokat lehetett idén hallani az új uniós támogatási ciklusról (2014-2020), és a 2015-től induló, megnövelt keretű támogatási összegekről. De mi a helyz...