Állati jó hírek; magyar lobbi a GMO-mentességért; agrárpolitika és nemzetközi ügyletek. Alig ért véget a VII. Mangalica Fesztivál, máris itt van egy újabb, rendkívül látogatott esemény, a II. Budapesti Halfesztivál, ám az élet közben nem áll meg, a háttérben fontos agrárpolitikai kérdésekről vitatkoznak az országok. A részletekről cikkünkben olvashat!
Több szarvasmarha van az országban, mint 10 évvel ezelőtt, számuk pedig folyamatosan nő, köszönhetően többek között a különböző támogatásoknak. Jelenleg is fut egy kérődző szerkezetátalakítási program. A sertéstenyésztők is örülhetnek, mivel idén ismételten emelkedik a sertésjóléti támogatás összege, ezúttal a tavalyi 7,2 milliárdhoz képest idén 8,5 milliárd forintra. További jó hír, hogy az Európai Bizottság 2018-ig engedélyezte a támogatás fenntartását. Remélhetőleg ezen jó hírek némileg ellensúlyozzák majd a sertések PPRS jelzésű betegsége okozta riadalmat, mely kór tömegesen fordul elő, viszont idén 7 megyében végeznek mentesítést, jövőre pedig másik megyékben folytatják az akciót. A halgazdálkodók is örülhetnek, az új halászati törvénytől ugyanis hatékonyabb halgazdálkodást remélhetnek. A törvény által a horgásztavak és folyók az önkormányzatok és horgászati egyesületek gondozásába kerülnek, valamint szigorúan védi a halállományt és szankcionálja az orvhalászatot. Jó hír, hogy az idei évtől kezdve az állam a horgászatból befolyt jövedelmet visszaforgatja az ágazatba, ezáltal pedig horgászturizmusra irányuló programokat lehet majd megvalósítani.
Nagy szerepet játszik a GMO-mentes politika közép-kelet-európai megerősödésében a magyar lobbi, ami a 1507 GM génmódosított kukoricafajta engedélyeztetése kapcsán került legutóbb előtérbe. Az engedélyeztetést 19 uniós ország elutasította, köztük az összes Magyarországgal határos állam is. Az összetartás pedig jól is jöhet hazánknak a nemzetközi kereskedelemben. A FruitVeb szerint tovább nőhet a kivitelünk Németországba, ami azért is örvendetes, mivel a hazai zöldség-gyümölcs termelők már eddig is termékeik 20%-át exportálják a nyugati országba. Kínával is szorosabb mezőgazdasági kapcsolatok kialakítása folyik, például a sertés, nyúl, kacsa és libahús esetében az exportengedélyek kiadása már az utolsó fázisban van.
Bár 2000 óta csökkenő tendenciát mutat a hazai mezőgazdasági vízfelhasználás, évről-évre vannak kiugró értékek, 2003-ban, 2007-ben, 2008-ban és 2011-ben is a köztes éveknél jóval több vízre volt szüksége a szektornak. Remélhetőleg megoldást jelent majd az új vízgazdálkodási stratégia.
Agrárhír-összefoglalónkat az MTI hírei alapján állítottuk össze.
