Az EU vészhelyzeti beavatkozásra készül a gáz- és árampiacon. Rövid távon árplafont vezetnének be az elszabaduló tőzsdei érak kontrolálására, később pedig az árampiac árképzési modelljét is módosítanák. Mivel jelentős földgázhiány alakult ki Európában, az ársapka bevezetése együtt járhat majd az energiafogyasztás központi szintű korlátozásáva is.
A hét eleji energiapiaci történések után megérkeztek az első részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak – írta meg a portfolio.hu.
Ezzel együtt pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják.
Egyelőre sok a kérdőjel. Nem ismert, hogy az összeurópai szintű beavatkozásnak mik lehetnek az irányai, ahogy az sem, hogy mekkora pénzügyi keret áll rendelkezésre a terv kivitelezésére.
Egy ársapka meghatározásával együtt viszont az Európai Bizottság valószínűleg az energiafogyasztás mennyiségét is korlátozni fogja, és a piaci mechanizmusok megfékezése után az unió vagy a kormányzatok egy központi elosztási mechanizmust hozhatnak létre.
A nagy kérdés azonban az lesz, hogy ezt követően ki kaphat korlátozás nélkül gázt vagy áramot, hiszen a korábbi kereslethez viszonyított csökkenést valakinek el kell szenvednie. Politikai okokból várhatóan a lakossági áramellátás és a gázszolgáltatás terén nem lesz mennyiségi korlátozás, a háztartások számára alacsony áron fogják biztosítani a létfenntartáshoz szükséges energiát.
A fogyasztáscsökkentés valószínűleg az ipart érintheti elsősorban, ahol már a magas árak miatt piaci körülmények között is megindult az alkalmazkodás: számos termelőcég – a színesfémkohóktól kezdve a műtrágyagyárakon át a vegyipari üzemekig – sorra korlátozza, esetleg be is fejezi a tevékenységét Európában.
Ez egyértelműen okozhat fennakadásokat, hiszen műtrágya nélkül például a magyar mezőgazdaság nemigen működőképes. Márpedig nem biztos, hogy Európa a nemzetközi piacról olyan volumenben lesz képes műtrágyát beszerezni, mint amennyire szüksége van, ha leállítja vagy korlátozza a műtrágyagyárakat.