Nem tonnákat hozó csodaszer, de 5-10 százalékos terméstöbbletet elérhet a levéltrágyával kezelt állomány

A levélminta fontos segítség a tápanyag-kijuttatásról meghozott döntésben, de csak egy pillanatnyi állapotot mutat meg az adott növény kondíciójáról és beltartalmi mutatóiról. Viszont kifejezetten hasznos a tervezéskor, ha a gazda emellett egy 3-4 évnél nem idősebb talajminta-eredménnyel is rendelkezik. A FitoHorm programja képes a talaj- és a növényminta adatait együtt értékelni, és így a termelők részére jóval pontosabb ajánlást tenni – meséli Gyói Gábor. A FitoHorm területi szaktanácsadója a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán tart majd előadást a két növény okszerű, célzott, lombon keresztüli tápanyag-utánpótlásának fontosságáról.

Milyen terméstöbbletet hozhatnak a lombtrágyák a kukorica és a búza termesztésénél?

Nagyon fontos tisztázni, hogy a lombtrágyák nem csodaszerek. Mi nem tudunk azonosulni azokkal, akik ezt állítják a saját termékeikről. Egy levéltrágya vagy lombtrágya átlagos esetben 4-6 százalék terméstöbbletet, vagy minőségi pluszt eredményezhet a gazdálkodók számára. Tehát egy hektáronkénti 5-6 tonnás hozamú búza esetében nem tonnákról, hanem mázsákról van szó.

A nemesítőházak szerint a genetikai potenciál fejlődésével évente 1 százalék javulás érhető el, ami valóban így is van, a kukorica és a búza terméseredmények igazolják ezt a növekedést. Ha pedig a gazda technológiai hibákat követ el, nem helyes, vagy nem okszerű tápanyagutánpótlást végez, akkor csökken a potenciál. A mi feladatunk, hogy kihozzuk a magból azt, ami benne van. Ezért törekszünk arra, hogy jó időben, a megfelelő fenológiai fázisban adjuk a növénynek a mezo- és a mikroelemeket. Fontos, hogy ezek hasznosulása a levélen keresztül jóval magasabb, mint a makroelemeké. A levélen keresztül 90 százalék feletti hatékonysággal szolgálható ki a növény mikro- és mezoelem-szükséglete. Ha pedig ezeket jól időzítjük, a fent említett 4-6 százalékos terméstöbblet akár 10 százalékig is elmehet.

Mit gondolnak tévesen a lombtrágyázással kapcsolatban a termelők?

A legtöbbször kétféle hibát követnek el a gazdák, mikor a lombtrágyázásra gondolnak. Az egyik típus még mindig ott tart, hogy nem lát különbséget a lombtrágyával kezelt és a kezeletlen állomány között. Ez érthető, mert 4-6, de akár 10 százalékos eltérést még akkor is rettentő nehéz észrevenni, ha a termelő az egész hetét a tábla mellett tölti a növényeket megfigyelve. Viszont a hiánybetegségek nagy része látens, lappangó módon keletkezik, és már csak a termés mérésénél jelentkezik az elvártnál rosszabb eredmény.

A másik típus pedig túlzott elvárásokat támaszt a lombtrágyázással kapcsolatban, csodát, több tonnás termésnövekményt szeretne. Ő is csalódni fog, mert ennyit nem tud hozzátenni a levéltrágya. A valóság és a helyes elvárás valahol a kettő között van.

Mit tehetnek a szaktanácsadók, hogy ez a helyzet javuljon?

A növényvédelmi és tápanyagutánpótlással foglalkozó szakembereknek fel kell zárkózniuk a gépészek mellé, akik már nagyon ügyesen használják a precíziós gazdálkodás vívmányait a gyakorlatban. Ezt kell elérni a növényegészségügyben és a tápanyagutánpótlás területén is. A lényeg, hogy azt, akkor, úgy és olyan mennyiségben kell kijuttatni, amit, amikor és ahogy arra a növénynek szüksége van. Erről részletesebben is beszélek majd az előadásomban a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán Kaposváron és Debrecenben is.