Jelentős trendváltozások jellemezhetik a hazai mezőgazdaságot 2023-ban. Noha sok állattartó a tavalyi év végén javítani tudta a jövedelmezőségét, a növénytermesztőket továbbra is sújtja a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése. Ráadásul a kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű kukoricatermés miatt számottevően romlott egyes vállalkozások helyzetértékelése.
Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint stratégiai jelentőségű feladatok mutatkoznak meg, amelyek közé sorolható az élelmiszeripar fejlesztése, az öntözés bővítése és a fenntarthatóság javítása. Hollósi úgy fogalmazott: „El kell döntenünk, Magyarország mely ágazatokban tud kitörni, ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség.” A KAVOSZ anyagát szemléztük.
Nagy különbségek
A magyar szántóföldi ágazatokban, mint a búza, a kukorica és az olajos növények, jelentős jövedelmezőségi különbségek mutatkoztak földrajzi eloszlás és üzemméret szerint 2022-ben. Az időjárás és az inputanyagok ára is befolyásolta ezt. Az Alföldön tapasztalt aszály és a 2021-es kedvezőbb árú inputanyagokhoz jutó vállalkozások nagyobb jövedelmezőséget élveztek. Ugyanakkor a szántóföldi ágazat helyzetét rontotta, hogy sokan túl hosszú ideig vártak terményük értékesítésével, ami miatt az ipari szereplők alternatívákat kerestek – írták.
Dráguló költségek a beruházások során
A jelentős mértékben megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben a gazdáknak nagyságrendekkel magasabb finanszírozási költséggel kell számolniuk a tervezett beruházások megvalósítása során. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázatai kiváló lehetőséget tartogatnak a fejlesztéseket fontolgató gazdaságok számára. Azt is mérlegelni kell, hogy egy elhalasztott beruházásnak összességében nagyobb költsége lehet, mint egy időben megvalósított, a vállalkozás későbbi versenyképességét biztosító befektetésnek – közölték.
Bizakodás a jövőre nézve
Az MKB Bank és a Takarékbank elemzői szerint az agrár-élelmiszeripar szereplői egyre kevésbé borúlátók, mivel a stabilizálódó gazdasági helyzet, a forint erősödése, az EU-s források körüli bizonytalanságok enyhülése, a nemzetközi gázárak csökkenése és az infláció lassulása kedvező hatással vannak az ágazatra. Ugyanakkor a finanszírozói oldal szerint
2023 nem lesz a nagyszabású beruházások éve, a magas kamatkörnyezet valószínűleg hosszabb ideig fennmarad, ami a támogatott hitelprogramok jelentőségét hangsúlyozza.
Az energia- és a működési, termelési hatékonyságot célzó fejlesztések, valamint a gépberuházások kerülhetnek előtérbe. A szakértők szerint bizakodásra ad okot, hogy a tavalyi év tanulságai alapján sok gazdálkodó – főként a kisebb termelők – nagyobb figyelmet fordít a költségkalkulációkra és a tervezésre. Továbbá a likviditás megfelelő menedzselése is felértékelődött számos vállalkozás számára – írták.
