Anyagunkból kiderül, hogy jelenleg milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a hazai mezőgazdasági őstermelőket. Ami pedig még fontosabb: azt is leírjuk, hogy a 2020. július 1-től megváltozó társadalombiztosítási szabály alapján hogyan kell kiszámolni a járulékalapot képező összeget. Az új Tbj. (azaz 2019. évi CXXII. törvény) alapján ugyanis a biztosított kistermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell alapul venni.
Egy mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatban kérdezett az Adózóna egyik olvasója. Erre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt. A kérdező személy 2019-ben 1 millió 300 ezer forint bevételre tett szert. Élt az adóbevallásban a nemleges nyilatkozattétel lehetőségével, mert a bevételei 20 százalékát meghaladóan, 410 ezer forint értékű számlája volt, amely a nevére szólt, és az őstermeléssel kapcsolatosan állította ki. Május 20-ig megfizette a bevétel 4 százaléka után a 17,5 százalék szochót is. Más jogviszonya nincs, csak az őstermelői. A 2019. évben a megelőző évi bevétele alapján fizette ki a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási és a 10 százalék nyugdíjjárulékot, és vallotta be negyedévente a 1958-as bevalláson.
Ez így helyes-e?
Eljárhat a járulékfizetés terén úgy 2020-ban is, hogy a 2019. évi 1 millió 300 ezer forint 20 százaléka lesz a járulékalap, és az után fizeti meg a 4+10 százalékot? – kérdezte a portált a mezőgazdasági őstermelő.
A kérdésben szereplő őstermelő biztosított kistermelőnek minősül. Ezért, ha magasabb ellátás érdekében nem vállal magasabb alap utáni fizetést, akkor a biztosított kistermelő a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást figyelmen kívül kell hagyni – írta válaszában dr. Radics Zsuzsanna.
A 2018. évi LII. törvény 7. paragrafusának (3) bekezdése alapján a járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja:
- a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
- az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
- a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka, csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
2020. július 1-jől azonban változik a társadalombiztosítás szabálya. Az őstermelők járulékfizetése a 2019. évi CXXII. törvényben szabályozott.
Az új Tbj. (azaz 2019. évi CXXII. törvény) alapján járulékalapot képező összeg a következő lesz:
„Mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.” Az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Idén július 1-től tehát a biztosított kistermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának egy tizenketted részét kell alapul venni, és ezen alapból 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni – írta a tb-szakértő, jogász.
