Az elmúlt napok időjárása bepótolta az aszályos időszak hiányosságait, és feltöltötte a talajok nedvességtartalmát, viszont most néhány napig csapadékmentes időjárásban lesz részünk. Keddtől csütörtökig csak elszórtan lehetnek záporok, ezért érdemes a növényvédelmi munkákat ezekre a napokra tervezni, amíg megközelíthetőek a földterületek, főképp csütörtökön várható csapadék- és szélmentes idő. A mezőgazdasági kultúrák esetében a csapadékmennyiség jelenleg elegendő, már csak egy pár fokkal melegebb időjárásra lenne szükség a növények fejlődéséhez.
Az elmúlt héten betartotta Medárd a hozzá fűzött ígéreteket, így nagyon csapadékos, zivataros időjárásban volt részünk az ország szinte minden pontján, és bár nem esett mindenhol minden nap, elmondható, hogy valahol szinte mindig zuhogott az eső. Főképp a hét első felében alakultak ki nagy csapadékmennyiséggel záruló záporok, amelyek helyenként meghaladták a 20 mm-t, néhol az 50-60 mm-t is. Az elmúlt 10 napban mért csapadékösszegek között nagy területi különbségeket fedezhetünk fel, jellemzően 30-80 mm közötti mennyiségek hullottak, bár délnyugaton és délkeleten néhol 100 mm-nél is több hullott. Ezért több folyón is árhullám vonult le, az Alföldön jellemzővé váltak a belvizes területek. A legkevesebb csapadék Káld-Sümeg-Fonyód vonalban hullott, ott kis területen 10 mm alatt maradt. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege már bőven meghaladja a sokéves átlagot, kivételt csak Baranya képez, a 90 napos csapadékösszegnél azonban még jelentős elmaradás érzékelhető – írja a met.hu.
A talaj felső 20 centimétere az országban jellemzően telítetté vált, így több helyen is látható saras, belvizes terület, illetve a felső 50 centiméter nedvességviszonyai is sokat alakultak, a felső 100 centiméteres réteg így a legtöbb helyen elegendő tartalékkal rendelkezik.
A hőmérséklet a múlt hét elején jelentősen visszaesett a hétvégéhez képest, így a fülledt meleg is megszűnt, bár a páratartalom továbbra is magas maradt. A legmelegebb órákban is 20-25 fok körül alakult a hőmérséklet, pénteken azonban már több volt a napsütéses órák száma, amely könnyebben felmelegítette a levegőt. Vasárnap viszont ismételten felhős, szeles idő jellemezte az országot, többfelé esővel és a Dunántúlon csak 20 fokot alulról közelítő hőmérséklettel.
A szántóföldi növények közül az őszi kalászosok és a repce az érés fenológiai fázisban járnak, a csapadék az aszályos időszak után a szemfejlődést elősegítette, és sokat javított a korábbi állapotokon, azonban a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodásának is kiváló környezetet biztosított. A sok csapadék miatt a növényvédelmi munkák elvégzése rendkívül nehéz, illetve a szálas takarmányok betakarítását is akadályozta az idő. A kapás növények gyorsan fejlődnek az eső hatására, ami szükséges is a lemaradást követően. Főképp a jászság területein lehet látni már szép mellig érő, és gyengébb térdig érő kukoricát is, de a napraforgó esetében is nagy különbségek láthatók, továbbá mindkét növénynél észlelhetők hiányosan kelő, ritka állományú táblák is. A hőmérséklet főleg a Dunántúlon jócskán elmarad az ideálistól, a kalászosok érésére, de a tavaszi vetésekre is most már a melegre lenne szükség, a csapadék egyelőre elegendő.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 480 és 550 foknap között vannak az országban, alacsonyabb értékek az ország északi és nyugati részein figyelhetőek meg, míg magasabbak jellemzik a déli és délkeleti tájakat. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest a Dunántúlon nincs jelentős eltérés, a keleti országrészben azonban mintegy 20-70 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, csak a déli országrészben látszik helyenként 40 foknap körüli többlet, míg az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés.
Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül mondhatni kedvező volt az időjárás, megfelelő csapadékmennyiség hullott a talaj előkészítéséhez, illetve a keléshez és a növény fejlődéséhez is. Az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez, azonban az őszi búza esetében a magágy készítése már problémákba ütközött, és a vetés porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország nagy részéről elmondható, hogy nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére, tehát a csapadékösszeg az ideális érték körül alakult, és a talaj is feltöltődött nedvességgel. December végétől január végéig tartósan száraz időszakban volt része az országnak, csak februárban érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától azonban április utolsó hetéig szárazság sújtotta az országot, és megközelítőleg 8 héten át alig hullott csapadék, amely következtében a talaj is nagyon sokat veszített nedvességtartalmából. A talaj felső 20 centiméteres rétege országszerte kiszáradt, de sok helyen a felső 50 centiméteres réteg is elérte a kritikus szintet. Április utolsó hetétől érkezett némi csapadék, amely nem egyformán oszlott el, és csak kevés területen szüntette meg az aszály jelenlétét. Május második felétől június elejéig arányait véve gyakran esett, viszont egyszerre nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány sajnos nem pótolható, így a júniusban érkezett eső sem tudja már helyrehozni az aszály okozta nagyobb károkat. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen volt az őszi vetéseknek, ezért átlag alatti terméshozamokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
A kukorica a tavaszi aszály, a csapadékhiány és a száraz talaj miatt is csak nagyon nehezen tudott kikelni, a talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően esett annyi csapadék, hogy a talaj már nem száradt tovább, sőt, helyenként túl is telítődött. A kukorica a májusi szárazság következtében mélyebbre eresztette a gyökerét, amely egy esetleges nyári aszály esetén kifejezetten előnyös lehet a növény számára. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd napja óta nagyobb csapadékrendszerek is kialakultak, így a kukorica közel optimális fejlődésében bízhatnak a gazdák. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Így elmondható, hogy a kukorica számára rosszul indult a vegetációs időszak, viszont a júniusi időjárás segített abban, hogy amennyiben a későbbiekben kedvező időjárás lesz, lehet még jó a szezon.
Az előttünk álló héten mezőgazdasági szempontból annyi változás várható az időjárásban, hogy keddtől csütörtökig az ország nagy részén szárazra fordul az idő. Pénteken és szombaton ismét sokfelé várható zápor, zivatar, keddtől csütörtökig azonban csak elszórtan alakulhatnak ki záporok, ezért ebben a pár napban érdemes a növényvédelmi munkák beiktatása. Vasárnaptól várhatóan ismét csökken a csapadékhajlam, és naposabb időre lehet számítani, a talaj pedig sokat szikkad péntekig a szeles időjárásnak köszönhetően. Kedden még sokfelé marad az erős szél, szerdán azonban inkább már csak a Dunántúlon marad szeles az idő. Csütörtökön és pénteken csak mérsékelt légmozgásra lehet számítani. A hőmérséklet kezdetben a Dunántúlon elmaradhat az ideálistól, a keddi 22-27 fokos maximum hőmérséklet a hét végére 25-30 fokra melegszik.
