A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról, hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.
A Kuvasz-Őr Alapítvány tevékenységének köszönhetően számos gazdálkodónál kuvaszok is védik a juhokat – mondta el a program vezetője, Szép Ábrahám. Ez egyrészt jó a gazdálkodónak még akkor is, ha egy ilyen kutya fenntartása annyiba kerül, mint egy hízót meghizlalni, és jó a kutyafajtának, hisz a munka jót tesz az állatoknak, nőhet a tenyészértékük.
Villanypásztor plusz őrző kutya
A villanypásztor plusz őrző kutya rendszerrel lehet talán az egyik leghatékonyabban védekezni a farkasok ellen – mondták el a magyarmezogazdasag.hu beszámolója szerint a konferencia résztvevői. Azonban nem mindegy, milyen az a villanypásztorrendszer – ez derült ki Gajdán Zoltán jó és rossz gyakorlatokat bemutató előadásából.
A két előadást követően öt juh, illetve szarvasmarhatartó mondta el a farkasokkal kapcsolatos tapasztalatait, illetve azt, hogyan tudják megakadályozni, hogy állataik a farkasok prédájává váljanak.
Farkasszemet nézett egymással a farkas és a gazda
A részt vevő gazdák közül többen találkoztak már szemtől szemben is farkassal. Élményeiket pedig szinte kivétel nélkül a farkassal kapcsolatos mondásokkal ecsetelték: farkasordító hideg, mínusz 12 fok volt, amikor hallottam éjjel ordítani; kiszállt a kocsiból a tetemnél, de a farkas nem ment el, farkasszemet néztek egymással, s mintha azt mondta volna, ő itt a valaki.
A farkastámadást nagyon gyorsnak írták le, hogy a ragadozó a legelő nyáj legvégéről választott egy juhot, azt megfogta és már vitte is, eltűnt a gazban, a cserjésben.
De azt is tapasztalták, hogy sokszor a kóbor kutyák legalább annyi kárt okoznak, mint a farkasok, de a villanypásztor különösen vadhálóval kombinálva tényleg segít a gondokon annak ellenére, hogy az egyik gazda elmondta: látta, hogy a 160 centi magas, villanypásztorral kombinált kerítést a farkas helyből átugrotta.
A kuvaszok segítségéről az egyik, a Kuvasz-Őr programban részt vevő gazdálkodó elmondta, hogy egy téli, havas napon a kutyái a reggeli rutinjuktól eltérően viselkedtek, nem vártak a simogatásra vagy jutalomfalatra, hanem elfutottak. Miután másnap is ezt csinálták, elment megnézni, mit akarnak mutatni, mert rájött, ezért futnak el. S valóban, a kerítésen kívül látta a terepet felderítő farkas nyomát, belül pedig a kutyákét, akik már szinte vályút tapostak ki a kerítés belső oldalán, ahogy védték a területet.
Ezek a gazdák azt mondják, a farkas okos, precíz, takarékos, pontosan célba ér, és azt csinál, amit akar. Ott támad, ahol tud, ehhez felderít, és beárazza a területet. Ha megéri, akkor támad. Ennek ellenére ez a gazdálkodó a „mi farkasunknak” nevezi az állatot, aki megmutatta a hibáikat.
A jó és rossz élmények megosztása mellett a gazdálkodók a predáció okozta költségeik, illetve káruk kezelésére két dolgot tartanának megfelelőnek.
Belerokkanhat egy gazdaság a károkba
Egy olyan támogatási formát javasolnak, amely kifejezetten a nagyragadozók elleni védekezést, a karámok, villanypásztorok, vadriasztók stb. építését, telepítését segítené, emellett elengedhetetlennek tartják a megtámadott állataik értékének a kifizetését. A támadások ugyanis olyan mértékű károkat is okozhatnak, amelybe belerokkanhat egy gazdaság.
A beszámolók szerint volt, hogy 14 nap alatt 14 juhot vitt el a farkas, vagy egyetlen támadás során 5-6 juhot is megölt.
Egy Aggtelek környéki gazdálkodónál a legelőn a farkas a szarvasmarhát a tőgyén úgy megmarta, hogy le kellett vágni, mert utódnevelésre alkalmatlanná vált a tehén, de áldozatul esett itt több borjú és fiatal tenyészbika-jelölt is (a kártérítésért pedig a gazdálkodónak pereskednie kell).
A tanácskozáson részt vevő kutatók és természetvédők azt mondták: a jelenlegi kultúrtájat a természet és az ember hozta létre, így mindkettőre szükség van a fenntartásához. Különösen igaz ez a természetvédelem számára rendkívül fontos gyepes élőhelyekre, amelyek fenntartása legeltetett állattartás nélkül nem is lehetséges.
