Eddig a kereskedelmi célú madarak madárinfluenza elleni megelőző vakcinázását a szakértők több okból is kizárták. Többek között azért, mert egyes beoltott madarak fertőzöttség esetén továbbra is képesek lennének a madárinfluenza továbbadására. Valamint azért, mert az influenzavírusok gyors mutációja miatt a vakcinák kevésbé bizonyulnának hasznosnak.
A madárinfluenza által okozott megbetegedések hatalmas száma az elmúlt évben ugyanakkor arra késztette az Állategészségügyi Világszervezetet, hogy megvitassa a baromfiak lehetséges vakcinázását.
A vakcinázás elmaradásának további okai közé tartoznak az egyes madarak befecskendezésével kapcsolatos gyakorlati megfontolások. Ilyen a vakcinák nem bizonyított hatékonysága, a fertőzött és a beoltott madarak megkülönböztetésének nehézsége. Hasonlóan a madarak fokozott kezelésével kapcsolatos jóléti következmények, a hamis biztonságérzet kialakulásának lehetősége, ami a biológiai biztonság csökkenéséhez vezethet, valamint kereskedelmi kérdések.
A kormányok fontolóra veszik a vakcinázást
Christine Middlemiss professzor, a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium (Defra) főállatorvosa szerint azonban a jelenlegi járvány olyan nagy méreteket öltött, hogy a kormányok most komolyan fontolóra vették a vakcinázást. Különösen Európában, ahol több mint 2300 megbetegedés történt, valamint Észak-Amerika egyes részein. Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben mintegy 160 telephelyen fertőzött a H5N1 vírus, túlnyomó többnyire (>135) Angliában. A fertőzött telephelyek fele nagy kereskedelmi gazdaság volt, 25%-a háztáji állomány és körülbelül 20 kisebb gazdaság.
Middlemiss a Brit Szabadföldi Tojástermelők Szövetségének (Bfrepa) éves rendezvényén elmondta, hogy az Állategészségügyi Világszervezet tárgyalni fog a vakcinázásról, bár elismerte, hogy további kutatásokra van szükség.
A tudásbeli hiányosságok pótlása
Kiemelte az Egyesült Királyság Állat- és Növényegészségügyi Ügynökségének Ian Brown professzor által vezetett, folyamatban lévő munkáját, amely a H5N1 vírus fejlődésével és a baromfifarmokra való bejutásával kapcsolatos tudásbeli hiányosságok pótlását vizsgálja.
Bár a projekt nem kifejezetten a madárinfluenza elleni vakcinákat vizsgálja, a H5N1 vírus evolúciójával kapcsolatos kutatásainak egy része felhasználható a vakcinák jövőbeli fejlesztésében, amelyet az EU jelenleg is vizsgál.
„…a tömeges selejtezéseket egyre kevésbé fogadja el a közvélemény…”
Az EU mezőgazdasági miniszterei májusban megállapodtak abban, hogy madárinfluenza elleni vakcinastratégiát hajtanak végre az Európa-szerte kiirtott madarak hatalmas száma miatt. Luis Planas spanyol mezőgazdasági miniszter szerint a tömeges selejtezés “egyre kevésbé elfogadott a közvélemény számára”, míg más miniszterek szerint rendkívül költséges.
Mark Williams, a Brit Tojásipari Tanács (BEIC) vezérigazgatója szerint az a tény, hogy az Európai Bizottság hajlandó volt megvitatni a vakcinázás előnyeit, egy olyan folyamat kezdete, amely ilyen eredményre vezethet. Megjegyezte, hogy a vita kulcskérdése az lesz, hogy a kereskedelmi partnerek továbbra is elfogadják-e a vakcinázott állományból származó naposcsibéket vagy baromfitermékeket.
„A BEIC üdvözli a kérdésről folytatott párbeszédet, és teljes mértékben részt fog venni a vakcinázásról szóló tárgyaláson” – tette hozzá.
(Forrás: poultryworld.net)
