Egy-egy időjárásváltozás nyomán, a sekély vízben felhalmozódó gázok miatt sokszor sóhajtanak fel a dunántúli halgazdaságok szakemberei, azt kérdezve: „Nálad mennyi döglött meg?” A szárazság természeti csapás, amiben az ágazat egy része el fog vérezni – mondta el Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa. A hazai halastavak felét érinti súlyosan a szárazság, a Dunántúlon is így van ez. Mintegy 100 hektáron már üresen állnak a tavak, de a többi esetében sem sokkal jobb a helyzet.
A Magyar Mezőgazdaság számolt be róla, hogy a tavasszal 60-70 százalékra feltöltött tavakból több mint 50 centiméter hiányzott a vízpárolgási veszteség miatt szeptember elején. Jó részüket kényszerhalászni kellett, a maradék halállományban pedig a feldúsult madárállomány okoz óriási károkat. Mivel a vízi ragadozómadarak száma nem lett kevesebb, de a vízfelület igen, amit elérnek, azt kifalják. Tovább rontva ezzel a halak túlélési és gyarapodási esélyeit, hiszen a vízszintcsökkenés miatt nincs elegendő búvóhelyük – írták.
Csőstül jön a gond a halgazdálkodás szereplőire
Ha a vízhiány, a termőterületek zsugorodása és a madárkár nem jelentene elég bajt az ágazat számára, a takarmányozás költségei is megduplázódtak, amely a kevés víz miatt egyébként is rosszul hasznosul. A szakember szerint jó, ha ősszel el tudják látni a horgászegyesületeket, karácsonykor pedig „a kötelező halforgalmat”, de a tavaszt illetően vannak kétségei. A belföldi piac kielégítése az elsődleges céljuk. Szeretnének helyt állni a hazai termelés harmadát kihelyező, mintegy 800 ezer horgászt összefogó egyesületek felé, de kivitelre nagy valószínűséggel nem fog maradni.
Pedig egész Európában hasonló a helyzet. Román és horvát kereskedők már jelentkeztek több száz tonnás lekötések érdekében:
„Árról nem nagyon volt szó, csak, hogy van-e halunk, de sajnos, nem lesz miből exportálnunk” – mondta.
A szeptember az utolsó hónap, amikor még növekedésben vannak a halak, de nincs sok esélye, hogy a vízellátási helyzet számottevően javulni fog, a takarmánynál hasonló a helyzet.
Lévai Ferenc Fejér megyei halastavainak felénél 50 százalék alatti a vízszint, az augusztust záró héten tíz tonnás halpusztulást kellett elkönyvelnie. Egy-egy időjárásváltozás nyomán, a sekély vízben felhalmozódó gázok miatt szinte egyszerre sóhajtanak fel a dunántúli halgazdaságok: „Nálad mennyi döglött meg?”
A szárazság miatt be kellett szántani a halastavakat
A szárazság természeti csapás, amiben az ágazat egy része el fog vérezni. A legnagyobb bajban azok a kisebb családi gazdaságok vannak, amelyek csak a haltenyésztésre alapozták a megélhetésüket. Romániában már számos halastavat beszántottak, mivel a növénytermesztéssel ellentétben ezekre nincs területalapú támogatás, biztosítás, illetve kompenzáció. A hazai halászati szakmaközi szervezet igyekszik mindent megtenni, hogy itthon ne ez legyen a halastavak sorsa: „Minden létező fórumon megszólalunk, de konkrét ígérvényünk egyelőre semmire nincs.”
