Három nagy magyar gazdaszervezet keretében fejti ki tevékenységét 2023. március 1-től a budapesti Agrárminisztérium által javadalmazott 62 erdélyi falugazdász. A szaktanácsadással foglalkozó mezőgazdasági szakemberek az ettől az évtől gyökeresen átalakuló agrártámogatási rendszert is népszerűsítik. A gazdaegyesületi vezetők szerint a termelők szakszerű tájékoztatása lépéselőnybe hozhatja az erdélyi magyar gazdatársadalmat. Még úgy is, hogy Romániában nem létezik állami támogatással működő szaktanácsadási hálózat.
Átszervezés előtt áll a magyar Agrárminisztérium által finanszírozott erdélyi falugazdász hálózat – írta a Krónika részletes anyaga. A 62 falugazdászt eddig nyolc erdélyi magyar gazdaszervezet foglalkoztatta: a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, RMGE Maros, Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, Érmelléki Gazdák Egyesülete, Pro Agricultura Egyesület, Caritas Vidékfejlesztés, valamint a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért. Március elsejétől a három legnagyobb erdélyi magyar gazdaszervezet ,,osztozik” a falugazdászként dolgozó magyar szakembereken.
Hármas rendszer igazgatja és segíti az erdélyi termelőket
A három székelyföldi megyét, a Bákó megyei csángóvidéket és Brassó megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete 31 falugazdásszal fog dolgozni, a közép-erdélyi, a dél-erdélyi és a bánsági magyar gazdákért 12 falugazdásszal a kolozsvári székhelyű Pro Agricultura Egyesület felel, a partiumi megyék magyar gazdái pedig a szatmárnémeti székhelyű Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület hatáskörébe tartoznak. Az erdélyi falugazdászok többsége eddig is a három gazdaszervezet keretében fejtette ki tevékenységét, most viszont átkerül hozzájuk a többi kisegyesületi mezőgazdasági szakember is.
A magyar Agrárminisztériumban meghozott döntéssel kapcsolatban Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Szövetségének elnöke a Krónikának elmondta, ez a változás már régebb ideje érlelődik, és most valósul meg.
,,Amikor 2017-ben elkészítettük a falugazdász-hálózat működésének forgatókönyvét, azt javasoltuk, hogy hatékonyság szempontjából jó volna, ha legalább a székelyföldi megyék szintjén egységes irányítás alatt dolgoznának a falugazdászok. A mezőgazdaságnak sok ágazata van, és a kis egyesületek 2-3 emberrel nem tudnak minden szakterületet átfogni. Azt szorgalmaztuk, hogy a mezőgazdasági egyesületek, érdekvédelmi szervezetek támogatását válasszák külön a falugazdász hálózat működtetésétől. Ez most vált valósággá, ami szerintem mindenki számára elfogadható” – fogalmazott a csíki mezőgazdasági szakember.
Érvelését azzal támasztotta alá, hogy Erdély-szerte sok magyar gazdaegyesület működik, és eddig is csak pár szervezet foglalkoztathatott falugazdászt. Az érdekvédelmi és a szaktanácsadási tevékenység ilyen formán történő szétválasztása Becze szerint profibbá teszi a falugazdász-hálózatot.
A továbbképzés is erősödik
A jövőben hangsúlyosabban figyelnének szakembereik továbbképzésére. A Sapientia egyetemen kívül erre a tevékenységre megnyerték a Gödöllő központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Karát, a budapesti Állatorvostudományi Egyetemet, illetve a győri Széchenyi István Egyetem kutatóintézeteit. A székely gazdaszervezet vezetője kiemelte a magyar tudományos háttérintézetekkel kiépített kapcsolatokat, így az erdélyi falugazdászok naprakészek lesznek mindazzal a tudásanyaggal, amely elengedhetetlen a korszerű gazdálkodáshoz.
Becze István ugyanakkor partnerkapcsolatra törekszik a kisebb egyesületekkel is. Mint fogalmazott, az RMGE Maros Maros megyében tovább vinné bejáratott gazdaképző programjait.
Március elsején kezdődik az új szakasz
A székelyföldi gazdaszervezet a falugazdászok teljesítményét abban mérné, hogy szakmai tanácsadásukkal mennyire működik eredményesen a gazdák terményértékesítése, mennyire hatékony a gazdálkodásuk és milyen szinten tudnak hozzájutni agrártámogatási forrásokhoz. Becze István történelmi pillanatnak tartja a magyar állam által finanszírozott erdélyi falugazdász-hálózat működtetését olyan körülmények között, amikor ennek nincs román megfelelője, hiányzik az államilag finanszírozott mezőgazdasági szaktanácsadási hálózat.
“Ránk hárul a feladat, hogy helyzetbe hozzuk az erdélyi magyar gazdákat: hatékonyabban gazdálkodjanak és jobb árban tudják termékeiket értékesíteni” – tette hozzá a szakember.
A székelyföldi települések mezőgazdasági teljesítménye alapján Becze úgy látja, amióta falugazdász-hálózat működik, sokkal több sikeres pályázatot nyertek a gazdák és ezt a tevékenységet tovább szeretnék fejleszteni. Amire idén kiemelkedően nagy szükség lesz, hiszen az európai Közös Agrárpolitika gyökeres átalakulásával a március 1-től május 15-ig leadható területalapú támogatások, illetve a különböző mezőgazdasági pályázatok és de minimis támogatások rendszere megváltozik. Igaz, egyelőre csak a főbb agrártámogatási irányvonalak ismertek, mert a részleteken még dolgozik a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. Visszajelzések szerint a gyakorlati tudnivalókat február végéig véglegesítik.
Becze István szerint nem lesznek gondok: eddig is 2,5 hónap állt a gazdák rendelkezésére a területalapú támogatások leadása érdekében. Székelyföldön a helyi önkormányzatok is derekasan kiveszik részüket az űrlapok kitöltéséből, a falugazdászokkal karöltve mindenben segítik a gazdákat – fogalmazott.
Szórványban sokkal nehezebb a falugazdász élete
Közép-Erdélyben és a dél-erdélyi szórványtelepüléseken már nem működik ilyen olajozottan a magyar gazdák boldogulása. A hét megyét kiszolgáló Pro Agricultura Egyesületnek összesen 12 falugazdásza van, ami jóval nagyobb feladatokat ró a szakemberekre.
,,Nálunk valós gond a kis létszámú csapat, amit többször is jeleztünk. Egy-egy falugazdásznak nagy területeket kell lefednie, így nem tudnak mindent felvállalni. Sok feladat emberhiány miatt nem kerül elvégzésre, viszont nagy segítségünkre szolgál, hogy kiváló a kapcsolatunk a megyei gazdaszervezetekkel” – mondta a portálnak Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke. A gazdaszervezet vezetője azt is nehézségnek tartja, hogy a közép- és dél-erdélyi megyékben a mezőgazdasági intézményekben kevés a magyar szakember, vagy nincs is belőlük.
A magyar gazdák számára a falugazdász a biztos pont, őt keresik ügyes-bajos dolgaikkal, hiszen sem a helyi önkormányzatokban, sem a mezőgazdasági intézményekben nem igazán alakult ki bizalmi viszony a többségi román szakemberekkel. Vannak persze pozitív példák is, de a magyar gazda ,,mentsvára” a magyar falugazdász marad, akivel időnként személyesen találkozik, és akivel telefonon vagy email-en tarthatja a kapcsolatot.
Antal szerint a falugazdászok igyekeznek jó kapcsolatot kiépíteni a megye mezőgazdasági intézményeinek szakembereivel, aminek pozitív hatása van a környékbeli magyar gazdák boldogulására. Az erdélyi falugazdászok megosztják egymás között a tapasztalataikat: internetes platformjukon egymás segítségét kérik, amikor bizonyos szakterületen a másik kolléga a szakértő, így az ő tanácsát közvetítik a gazdának.
Sokaknak nehéz feladat a pályázatírás
A közép-erdélyi falugazdász-hálózat számára is az új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ismertetése a legfőbb feladat. Falugazdászaik Vincze Lóránt európai parlamenti képviselővel indultak el erdélyi ismeretterjesztő turnéra, hogy a támogatáspolitika változásairól tájékoztassák a termelőket. Noha minden részlet csak március elejétől válik ismertté, a főbb irányvonalak mentén már lehet tudni, hogy a gazdák mire számíthatnak. A Pro Agricultura Egyesület tavaly vett részt egy nagyívű gazdaképző sorozatban a magyarországi Digitális Agrárakadémia közreműködésével, amelyet várhatóan idén is folytatnak. Az előadók a mezőgazdaságban megjelenő csúcstechnológiákat ismertetik a résztvevőknek.
Antal Géza szerint a gazdák azért ódzkodnak az ilyen megoldásoktól, mert egyszerűen nem ismerik, nem tudnak róla, de amennyiben ezt szakemberek közérthetően elmagyarázzák és bemutatják a gyakorlatban is, sokan rájönnek, hogy például drónnal könyebb és hatékonyabb permetezni, vagy hogy miként kell használni egy talajszkennert.
Antal szerint rá kell vezetni az erdélyi gazdákat a legkorszerűbb technológiák elsajátítására, mert az egyre erősebb versenyhelyzetben csak így tudnak helytállni. A kisgazdaságok legnagyobb gondja a pályázatok összeállítása és leadása. Főleg az 50-100 hektáros, illetve az ennél kisebb területet művelő gazdák igénylik a falugazdászok segítségét. A kis összegű pályázatokkal nem szívesen foglalkoznak pályázatíró cégek, így a falugazdász-hálózat keresi a megoldást, hogy a kisgazdák se maradjanak le az igényelhető agrártámogatásokról. A gazdatámogatások terén is sok még a megoldásra váró feladat Erdélyben, de Antal Géza úgy látja, a falugazdászokat foglalkoztató három nagy gazdaszervezet szoros együttműködése könnyebben talál megoldást ezekre a kihívásokra is.