Az utóbbi 20 évben több, mint duplájára emelkedett a gímszarvas és a vaddisznó kilövések száma Vas megyében. Ennek ellenére óriási a vadkár. A megye több területén kerítés építése nélkül ma már szinte lehetetlen a növénytermesztés. Folyamatosan nő a nagyvadállomány sűrűsége, ezért több vadászatra lenne szükség, de ennek is vannak korlátai. Vadkár szempontjából országosan Somogy, Zala és Vas megyében a legrosszabb a helyzet.
A vadászat megítélése, bármennyi erőfeszítést is tegyenek is a vadászok, még mindig negatív a köznép szemében – mondta Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének titkára, megyei fővadász. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy napi rendszerességgel hívják őket a vadak kártételével kapcsolatban – írta a Vaol.hu. Kenesei István közölte, hogy a vaddisznó bemegy a kertekbe, megeszi termést, feltúrja a temetőt, felfalja a szőlőt. Miközben a vadászt sok esetben csak egy gyilkosnak tartják, ezekben az esetekben tőlük várják a megoldást.
Az átalakuló rendszerek és a nagyüzemi termelés hatása
A Vas megyei fővadász szerint azt is számításba kell venni, hogy a természeti rendszerek mára erősen átalakultak. A nagyvadak közül hiányoznak az országból a nagyméretű ragadozók, vagyis a barna medve és a szürke farkas. Leginkább ez utóbbi volt képes a vaddisznó és a gímszarvas létszámát szabályozni. Ez a szerep ma a vadászokra hárul, és nincs könnyű dolguk, ugyanis mindkét nagyvad állománya erősen túlszaporodott, és óriási az általuk okozott vadkár mértéke. A szakértők szerint a magas vadlétszám kialakulásáért a nagyragadozók hiányán túl elsődlegesen a mostani nagytáblás mezőgazdasági termelés tehető felelőssé. Az 50-100 hektáros kukoricatáblákba simán bevetik magukat a vadállatok, amint térdig ér a vetés, aztán, amíg le nem aratják, addig ki sem jönnek belőle. Hiába ül ott mellette a vadász, vagy szerveznek zöldhajtást. Óriási a táplálékbőség, ez is támogatja a szaporulatot – tette hozzá Kenesei István.
A vadlétszámra a kilövési adatokból lehet következtetni. Az elmúlt 20 évben országosan és Vas megyében is mintegy 2-2,5-szörösére nőtt gímszarvas és a vaddisznó kilövések száma.
Nő az egyedsűrűség az erdőkben
A 2020. évi országos adatok már mutatják az afrikai sertéspestis hatását. Az Északi középhegységben azért csökkentették a kilövést, mert jelentős volt az elhullás. A Vas megyei fővadász szerint a másik nagy probléma, hogy nő a nagyvadállomány sűrűsége. Kenesei István szerint ennek több oka is van. Egyrészt a települések – főként a városok – terjeszkedése, amelynek révén nő a lakott és beépített területek nagysága, így ezek egyre nagyobb részt foglalnak el a vadállatok életteréből. Másrészt pedig, aki gazdálkodik, az megpróbál a vadkár ellen védekezni, és bekeríti a területeit. Kenesei István véleménye szerint ebben Vas megye az élen jár, ugyanakkor ez azzal is jár, hogy egyre kisebb helyre szorul össze a maradék vadlétszám. A szakember elmondása szerint a megyében van olyan vadászterület, ahol a terület 60 százaléka állandó kerítéssel van körbekerítve. Ezért ma már szigorú feltételei vannak a kerítés építésnek – tette hozzá a megyei fővadász.
A vadgazdálkodónak sem érdeke, hogy nagy legyen a vadlétszám, mert a vadkárt ő fizeti. A hatóság is előírja, hogy mennyit kell kötelezően kilőnie. Sajnos a jelenlegi vadászati törvény adta lehetőségek mellett szinte lehetetlen megállítani a vaddisznó növekedési dinamikáját. Más európai országokban sem sikerült – mondta Kenesei István.
A szakember szerint több vadászatra lenne szükség, de ennek is vannak korlátai. Vadkár szempontjából országosan egyértelműen a nyugat-dunántúli részen a legrosszabb a helyzet, Somogyban, Zalában és Vas megyében. Kenesei István szerint ezt a vadlétszámot nem lehet fenntartani, és bár minden vadászatra jogosult elkezdte az állomány apasztását, egyelőre nem látszik a megoldás.
