Nagyon elszaporodtak az idegenhonos tízlábú rákok Magyarországon – képekkel

A három őshonos, mára természetvédelmi oltalom alatt álló tízlábú rákfaj mellett hazánk területéről ezidáig 8 idegenhonos faj került elő. Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója szerint azonban rövid időn belül további új fajok előfordulásával kell számolni. Ez pedig további ökológiai és környezeti hatásokkal járhat. Az idegenhonos tízlábú rák fajszám arányait tekintve Magyarország már jelenleg is a világ élvonalában van, ami borús jövőképet fest a hazai vizek élővilágának szempontjából.

A tízlábú rákok a világszerte leginkább veszélyeztetett állatcsoportok közé sorolhatók. Az élőhelyek folyamatos szennyezése és az ember környezetátalakító tevékenysége mellett a legnagyobb veszélyt az idegenhonos fajok megjelenése és gyors terjedése jelenti rájuk. Az elmúlt közel 50 évben ugyanis – jelentős részben emberi hatásra – számos amerikai, ázsiai és ausztrál faj elterjedési területe is megnőtt. Így ezek a fajok sikerrel telepedtek meg Európában is – írta a SZIE közleménye.

Egyre több idegenhonos tízlábú rák kerül elő a magyar vizekből -   a képen egy vörös mocsárrák a Dunából (Fotó: Dr. Weiperth András)
Egyre több idegenhonos tízlábú rák kerül elő a magyar vizekből – a képen egy vörös mocsárrák a Dunából (Fotó: Dr. Weiperth András)

8 idegen van már bent

E folyamatok következtében a hazánkban őshonos folyami rák, kecskerák és kövi rák mellett Magyarország területéről ezidáig nyolc idegenhonos tízlábú rákfaj került elő – derült ki a Halászat című hazai tudományos folyóiratban közölt tanulmányból. Ennek első szerzője dr. Weiperth András, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet Halgazdálkodási Tanszékének kutatója.

Cifrarákok egy balatoni kikötőből (Fotó: Dr. Weiperth András)
Cifrarákok egy balatoni kikötőből (Fotó: Dr. Weiperth András)

1985-2014 között három, majd 2014-től kezdődően öt új idegenhonos tízlábú rákfaj populációit írták le a kutatók, olykor egymástól távoli vízgyűjtőkön. Azonban míg a hazánkban elsőként leírt idegenhonos cifrarák és jelzőrák kezdetben elsősorban osztrák akvakultúrákból kiszökve terjedt el hazánk vizeiben, az elmúlt évtizedben megtalált fajok (pl. az ausztrál vörösollós rák és mexikói törpe folyami rák) megjelenései már kivétel nélkül akvaristákhoz kötődnek. A nemzetközi trendeket látva számolni kell azzal, hogy természetes és ember által segített terjedéssel (például díszállat-kihelyezésekkel, élőhal-szállítással és -kihelyezéssel) újabb idegenhonos tízlábú rákfajok jelenhetnek meg a magyar vizekben.

Télen aktív invazív márványrák (Fotó: Dr. Weiperth András)
Télen aktív invazív márványrák (Fotó: Dr. Weiperth András)

Kiszorítják a hazai rákfajokat

„A tanulmányban bemutatott idegenhonos tízlábú rákfajok magyarországi elterjedése kapcsán kijelenthető, hogy sok tekintetben versenyképesebbek az őshonos tízlábú rákfajoknál. Ennek következtében jelentős ökológiai kockázatot jelentenek – mondta dr. Weiperth András. Számos átfogó hazai és nemzetközi vizsgálat igazolta, hogy ezek nemcsak az őshonos tízlábú rákok populációméretének csökkenését, hanem akár élőlényegyüttesek és közösségek jelentős átszerveződését, degradációját is okozhatják. A kutató szerint egyes Duna menti állományok esetében az invazív vörös mocsárrák megjelenése, elszaporodása után már tapasztalható az őshonos kecskerák és a korábban megjelent szintén inváziós cifrarák állományok drasztikus visszaszorulása.

Betegségterjesztésben is jók

A publikációban azt is leírták, hogy a hazánkban talált szinte valamennyi idegenhonos tízlábú rákfaj járatrendszereket hoz létre. Ezek a természetes partfalak mellett a gátak, töltések állékonyságát is veszélyeztetik. Egyes fajok a kövek, növényzet között található laza üledékbe ássák be magukat, míg például a jelzőrák, a kínai gyapjasollós rák és a vörös mocsárrák jelentős járatrendszereket alakít ki. További gond, hogy – szemben valamennyi Európában őshonos fajjal – az invazív tízlábú rákok nemcsak ellenállnak az észak-amerikai eredetű rákpestisnek, hanem aktívan terjesztik is azt. Ez hozzásegíti őket, hogy az adott víztérben egyeduralkodóvá váljanak.

A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén nemzetközi és hazai összefogással zajló kutatások egyre inkább rávilágítanak e fajok összetett, sok esetben visszafordíthatatlan hatásaira. Ezek a magyar vizek ökológiai állapotára, a víz- és halgazdálkodási tervek megvalósítására, de esetenként a közműhálózatok fenntartására is kihatnak. A világszerte összegyűjtött tapasztalatok alapján egyre pontosabb becslést lehet adni az inváziós tízlábú rákfajok terjedési képességeiről. Azonban a hazai kutatások további intenzifikálása szükséges, hogy meghatározzuk az egyes fajok valós ökológiai, természetvédelmi és gazdasági kockázatait – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Betiltják a glifozátot a németek Tilos lesz glifozátot használni Németországban 2024. elejétől kezdődően – írta a Reuters a német Környezetvédelmi Minisztérium közlése alapján. A gli...
Embert is gyógyíthat egy talajbaktérium? Több kutató gondolja azt, hogy a napjainkban egyre gyakrabban előforduló asztmás eredetű megbetegedések és a különböző allergiák egy okra vezethetők ...
Bővültek a víziállatok szállításával kapcsolatos k... Megjelent az Európai Bizottság 2020/990 számú rendelete, amely a 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a víziállatok és a víziállatoktól...
Nem voltak hajlandóak elaltattatni Csillagot – egy... Azt szokták mondani, hogy ha valaki megmenekül a haláltól, akkor olyan, mintha egy új esélyt kapna az élettől, kvázi mintha újraszületett volna. Haso...
Űrhajósok eledele készül a tiszaszigeti hangárban... Indiánok több ezer éves eledelét, űrhajósok „szuperfoodját” termesztik egy magyar faluban, a szerb határ mentén. Tiszasziget azonban nemcsak a csodaé...