Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítése érdekében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett Ukrajna 750 ezer lakosú városában, Lembergben (Lviv). A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gabonakrízis nem csak Ukrajnát és Magyarországot, hanem az egész világot érinti, és komoly kihívás elé állítja.
A háború sajnálatos következménye, hogy a kikötők zárva vannak, és az a termésmennyiség, amely segít megelőzni a világ más részein az éhínséget, nem kerül forgalomba. Ha ez továbbra is így maradna, akkor a probléma az egész világra kiterjedhet, s azok, akik éheznek, megindulhatnak, és komoly migrációs krízis elé állíthatják Európát – tette hozzá a magyar miniszter. Nagy István kiemelte: azonnal és hosszabb távú megoldásokat kell találni az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban, Magyarország pedig kész együttműködni a kiviteli lehetőségek azonnali szélesítése érdekében. A vasút, az átrakodók és a tárolók fejlesztése rendkívül fontos, közös fellépéssel és megfelelő alátámasztással pedig az Európai Unió is támogathatja ezeket a beruházásokat.
A magyar-ukrán határmenti térségben olyan vállalkozási övezetet kell kialakítani, ahol az új feldolgozó üzemek felépülhetnek, hiszen ez egy stratégiai kérdés, amely hosszú távon jelent élelmezésellátási biztonságot az egész világ számára – mondta Nagy István.
A gabona szállításánál jóval többről van szó
A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a határmenti beruházások tekintetében nem csak a gabonáról kell beszélni, hanem Ukrajna európai gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is. “Észak-keleti szomszédunk a kialakult válság kapcsán megoldásként tekint Magyarországra, és kifejezte háláját a magyar kormány konstruktív hozzáállásáért” – közölte a tárcavezető.
A politikus kifejtette, hogy Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a globális piac 9 százalékát látja el gabonával, emellett 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj és 16 százalékos a kukoricapiacon. “A háború előtti időszakban szomszédunk 400 millió főnek elegendő gabonát termelt. Békeidőben Ukrajna exportjának csaknem 90 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le” – emlékeztetett. Nagy István szerint az orosz-ukrán háború kapcsán mielőbbi fegyverszünetre és tárgyalásokra van szükség. Magyarország álláspontja kezdettől fogva világos:
“mi békét szeretnénk, és az európai fórumokon is ezt képviseljük. Ma már mindenki láthatja, hogy a háború Európának árt a legtöbbet” – közölte a miniszter.
Hazafelé Kárpátalján is megállt tárgyalni
Az ukrán mezőgazdasági termékek, mindenekelőtt a gabona kivitelének felgyorsításáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter a kint tartózkodása idején Viktor Mikitával, a Kárpátalja megyei katonai közigazgatás vezetőjével is.
Ukrajna és Magyarország egyaránt abban érdekelt, hogy mielőbb megoldódjon a háború miatt kialakult gabonakrízis, amely éhínséget, ennek következtében pedig migrációs válságot okozhat – fogalmazott Nagy István agrárminiszter, akit Ungváron a hivatalában fogadott Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója.
Nagy István Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével folytatott lvivi tárgyalását követően tájékozódott a Kárpátalján található ukrán-magyar határátkelők szállítási kapacitásainak bővítési lehetőségeiről.
A megbeszéléseket értékelve Nagy István kiemelte a tárgyalások operatív és gyakorlati jellegét. Ukrán kollégájával megállapodtak egy közös cselekvési terv előkészítésében, amelyet az Európai Unió elé tárnak és a határátkelők kapacitásbővítésének megvalósítására forrást kérnek.
Jelenleg naponta mintegy 4 ezer tonna búza halad át az ukrán-magyar határon, ami a lehetőségek teljes kihasználásával megduplázható – fejtette ki az agrártárca vezetője. Azonban ez nem oldja meg a kérdést, “ezért kell egy sokkal nagyobb infrastrukturális beruházással a határátlépést biztosítani” – húzta alá Nagy István. A négy európai uniós tagországgal határos Kárpátalja szerepe rendkívül fontos a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt kialakult gabonakrízis megoldásában – mutatott rá Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatás vezetője. A szárazföldi alternatív szállítási útvonalak kialakítása államközi szintű feladat, de a munkából a helyi közigazgatásoknak is ki kell venniük a részüket – fogalmazott Kárpátalja kormányzója.
Három év kiesést okozna a tárolókban lévő termés veszteglése
Magyarországra hazatérve Nagy István kiemelte, hogy 3 év kiesését jelentene a világ globális piacáról, ha most a tárolókban lévő termést nem tudnák elszállítani. Ukrajnában jelenleg 22 millió tonna gabona ragadt bent, ha az idei termés nem fér be a tározókba, akkor a gazdák lemondanak a következő évi termés vetéséről – tette hozzá. Ez jelentős krízist okozna a világ élelmezésében. A globális ellátásban Ukrajna részesedése gabonából 9 százalékot, kukoricából 16 százalékot, napraforgóból pedig 40 százalékot tesz ki. A háború előtt Ukrajna évente 400 millió embert látott el gabonával, 3 év kiesése esetén akár 1 milliárd ember élelmezését fenyegetheti, csak azért, mert most Ukrajnából nem tudják a gabonát exportálni.
Kihívások és korlátok az ukrán agrárterméket szállításában
Magyarország érdeke, hogy a szárazföldi útvonalon részt vegyen az ukrán export szállításában. A háború következtében a Fekete-tengeri kikötők leálltak, ahol az ukrán kivitel 90 százaléka zajlott – mondta az agrárminiszter. Utalt arra, hogy a szárazföldi tranzit útvonalak elhanyagoltak, a magyar-ukrán határ mindkét oldalán kellenek technológiai fejlesztések. Az Európai Unióhoz fordulnak, hogy a lehető leggyorsabban lehessen bővíteni az áthaladó kapacitást. Nagy István szólt arról is, hogy első lépésben gabonaszállító vagonokat kell szerezni, és kevés a széles nyomtávon is működő tolatómozdony. Naponta 4 ezer tonna ukrán gabonát tudnak áthozni vasúton a határon, dolgoznak azon is, hogy konténeres megoldással a közúton is gyorsítani lehessen a gabonaszállítást. Maximum napi 8-10 ezer tonna gabona áthozataláig tudnak eljutni, amit tovább kell vinni az ország belsejébe.
Mi a fontosabb és meddig lesz az?
A magyar-ukrán határ szűkös áteresztő kapacitása miatt el kell dönteni a szállítási prioritást is. Most a gabona van napirenden, de más árut is Európába kell hozni. Példaként említette a műtrágyát, illetve a termeléshez szükséges alapanyagokat, nyersanyagokat. Nagy István beszélt arról is, hogy a megbeszélésen operatív megoldásokat kerestek a magyar-ukrán határ befogadó kapacitásának bővítésére, a közös tervekre, ezek összehangolására. Rámutatott arra, hogy kellenek azonnali, illetve hosszú távú intézkedések is, mivel Ukrajna gazdasági kötődése az Európai Unióhoz egyre szorosabb lesz – írta az MTI.
Megszületett a megállapodás
Hamarosan újraindulhat a gabona- és élelmiszer-export az ukrajnai kikötőkből. Az erről szóló egyezményt Isztambulban írták alá Ukrajna, Oroszország és Törökország képviselői. A háború miatt hónapok óta nem tudták kihozni a gabonát Ukrajnából, ami élelmezési válsággal fenyegette a világot. Az ENSZ főtitkára mérföldkőnek nevezte a megállapodást. A további részletek a videóban és itt.
