A két hete tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos ezen a héten, de még a következő hét első felében sem sok esély mutatkozik. A csütörtökön várható hidegfront a nappali felmelegedést mintegy 8-10 fokkal veti vissza, de előre láthatólag csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz. A front nyomában megerősödő szél a még nem teljesen érett gyümölcsökben okozhat lehullást és károkat.
Csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban, de akkor is csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok. Az ország túlnyomó részén az ősz első napja óta csontszáraz az időjárás. A 30 napos csapadékösszeg az északi országrészben még meghaladja a sokéves átlagot, de hazánk déli kétharmadán jócskán (20-45 mm-rel) elmarad attól – közölte a met.hu.
A talajok a egyre szárazabbak, különösen az Alföldön: errefelé a fölső fél méteres rétegben már a kritikus 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Nyugaton és északon jobb a helyzet.
A hőmérséklet napközben a nyarat idézi. A múlt hét elején még 25 fok körüli maximumok szerdától már 30 fokra emelkedtek, a hét végén pedig már sokfelé kissé a 30 fokot is meghaladta a felmelegedés mértéke. Az őszt és az egyre hosszabbodó éjszakákat a hűvös hajnalok jelzik, szerdán már 5 fok alatti minimumok is előfordultak az országban.
A kukorica a viaszérés fenológiai fázisában jár, további csapadékra már nincs szüksége. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó az állományszáradás fázisában jár, zajlik a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás.
Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.
A repce szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet: ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény. A további fejlődéshez azonban most már esőre lenne szükség, különösen ott, ahol csak az eső után került elvetésre a mag (pláne a déli országrészben, ahol nem esett akkor sem). Jelentős, országos csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során is kicsi az esélye, így a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1360 és 1550 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, az utóbbi napokban sokat nőttek az értékek. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-80 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 50-100 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál valamivel később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.
Az előttünk álló héten csütörtökön várható egy markáns hidegfront érkezése, mely mintegy 8-10 fokkal hűvösebb levegőt szállít fölénk, ennyivel esik majd vissza a nappali felmelegedés. A front sajnos nagyobb csapadékot nem hoz, elszórt záporok, zivatarok várhatók csak, az ország döntő részén számottevő eső nem valószínű, így a talaj tovább szárad majd. A front nyomában átmenetileg megerősödik az északnyugati, északi szél, mely erős gyümölcshullást okozhat. A hétvégére mérséklődik a légmozgás és kissé erősödik a nappali felmelegedés is. A következő egy hét során 23 percet rövidül a nappal.
