Átlagosan 10 milliárd mikroorganizmus található egy kanálnyi egészséges talajban, azaz több, mint ahány ember a Földön él. Ezek az élőlények biztosítják a talaj termékenységét. A talajban található földünk biológia sokféleségének negyede. Az egészséges talajok a legnagyobb széntározók a Földön. Fenntartható gazdálkodás mellett a talaj nagy szerepet játszhat a klímaváltozás enyhítésében azáltal, hogy megköti a szén-dioxidot és csökkenti az üvegházhatású gázok légkörbe bocsátását. Érdekes és fontos információkat gyűjtött össze és közölt a NAK a talaj tulajdonságairól.
Az élelmiszerek több, mint 95 százalékát a talajból nyerjük – beleértve a takarmánnyal etetett állatokat is. Vagyis minden élelmiszer lényegében a talajból indul, legyen az növényi vagy állati eredetű. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges. A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől és további tényezőktől függően, akár 400-1000 évig is eltarthat kétujjnyi vastag talaj létrejötte – írta a NAK.
A Föld talajának a 33 százaléka folyamatosan romlik, és évente 50 ezer négyzetkilométernyi terület pusztul el. A termőközeg 45 százalékban ásványi anyagokból, 25 százalék vízből, 25 százalék levegőből és 5 százalék szerves anyagból áll.
Humusz és víz
A talajok termőképességét a humusztartalmuk nagyban befolyásolja. A humusz a talaj szerves anyaga, mely a talajba kerülő szerves maradványok (pl. avar, elhalt gyökerek, szármaradványok) mikrobiális lebontása és átalakulása során a talajban képződik. A humusz segít megőrizni a nedvességet és a tápanyagokat a talajban. Az emberi élet elképzelhetetlen víz nélkül, hiszen a víz a Földi élet alapja, mindenhol és mindenben ott van. Megtalálható a növényekben, az állatokban, a levegőben, a kőzetekben, ásványokban, az emberben és a talajban. A talaj szolgáltatja a növények számára a vizet, illetve a talajba fúrt kutakból itatjuk az állatainkat, de az ember is a talaj által megszűrt és tisztított vizet issza legnagyobb részt. Vagyis a talajt egy hatalmas víztározónak is mondhatjuk, ami friss, iható vizet szolgáltat minden élőlénynek, legyen az növény, állat vagy ember.
Éppen ezért a talajszennyezés az ivóvízkészleteket is tönkreteszi. A talaj 0–100 centiméteres rétegének pórusterébe elvileg a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada egyszerre beleférne.
Magyarország ivóvízkészletének több mint 95 százaléka felszín alatt, vagyis a talajban található. A többi a felszínen, vagyis a folyókban és tavakban, illetve a levegőben van. Számos a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumot is a talajélőlényekből vontak ki. Ilyen például a sztreptomicin és neomicin.
