A Biocont Magyarország Kft.-t két rovarász kutató, a magyar László Gyula és a cseh Ing. Milan Hluchý PhD alapította 2003-ban. A jelenlegi cseh anyavállalat már 1991-ben megalakult. A 2 szakember ötletei alapján úgy gondolták, hogy érdemes Magyarországon is elindulni a Csehországban már piacon lévő biológiai növényvédő termékekkel. Azóta sok idő eltelt, a hazai piac folyamatosan fejlődött és most további jelentős növekedés előtt áll. Erről valamint a magyarországi és közép-európai piac jellemzőiről Najat Attilával a Biocont Magyarország Kft. és Štěpán Hluchýval a cseh Biocont Laboratory spol. s.r.o. ügyvezetőjével a Magro.hu munkatársa beszélgetett.
Miért gondolta úgy a két szakember 2002-ben, hogy már megérett a magyar piac arra, hogy biológiai növényvédő szereket kezdjenek gyártani és forgalmazni?
Najat Attila: Ez egyrészt a saját elhivatottságukból fakadt, mert felismerték a hagyományos növényvédelem miatt a biodiverzitás csökkenését és az egyéb környezeti problémákat, másrészt a cseh kutató, Milan Hluchý, az ottani kutatómunkája során olyan megoldásokat fedezett fel, amik tényleg hatékonynak bizonyultak és részben vagy teljesen kiválhatták a hagyományos növényvédelmet. Mire a magyar vállalatot megalapították 2003-ban, addigra Csehországban a cseh cég már 10 éve működött és úgy gondolták, hogy a két ország kultúrájának és fejlettségének hasonlósága miatt elérkezett az idő, hogy Magyarországon is megjelenjenek a biológiai növényvédelmi termékek.
Najat Attila 1997-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, agrárkémikus-agrármérnökként, növényvédelmi szakirányítóként diplomázott. Ezt követően még 5 évet töltött el az egyetemen az oktatásban és kutatásban. Majd mint egy 3,5 év következett, amely időszak alatt többek között a Kabai Cukorgyárban, fejlesztőmérnökként, illetve egy ma már nem létező bogyós gyümölcs termesztő és feldolgozó cégben dolgozott, mint növényvédős és agrármérnök. Egy rövid időszakot Finnországban is eltöltött, az üvegházi zöldségtermesztésben. 2007-től 2015-ig a BASF Hungária Kft. növényvédelmi részlegének a kertészeti kultúrákért felelős marketingmunkatársa volt, majd egy rövid kitérő után, 2017-ben lett a Biocont Magyarország Kft. ügyvezetője.
Mik voltak a cég fejlődésének mérföldkövei?
N. A.: A magyar céget hivatalosan 2003-ban jegyezték be. 2006-ig a cég egyszemélyes Kft.-ként működött, ebben az évben vette fel az alapító, László Gyula, az első munkatársát maga mellé, aki elsősorban a szőlőtermesztés területén nyújtott szaktanácsadást. A csapatlétszám ezt követően is folyamatosan bővült és 2014-ben már kereskedelemi vezető kinevezésére is sor került. A Biocont Magyarország Kft. 2016 őszén lett 100%-ban a cseh Biocont laboratory spo.s.r.o. leányvállalata. Én 2017-ban kerültem a cég élére.
Ha a termékportfóliót nézzük, ott folyamatosan volt a bővülés 2013-14-ig, majd következett egy 3-4 éves szünet a termékfejlesztésben. 2018-ban indultak be az új termékfejlesztések engedélyeztetései. A feromonos légtértelítéses termékeket 2006-ban vezettük be. Szintén 2006-ban kerültünk kapcsolatba a Sumitomoval, aki a Bacillus thuringiensis alapú termékek legnagyobb gyártója a világon, 2008-ban pedig a svájci Andermatt-tal, akik a lepkefélék ellen kifejlesztett víruskészítmények specialistái.
Mi jellemző most a gyümölcsök növényvédelmére és milyen változásokra számít a közeljövőben?
N. A.: Magyarországon most egy olyan ponthoz értünk, amikor már nem csak a belső indíttatás, nem csak a piac, hanem a szabályozás is ki fogja kényszeríteni, hogy a termelők minél több biológiai növényvédő szert használjanak. Ennek egy tipikus példája, hogy az új szabályozás szerint a TÉSZ-eknek a kapott normatív támogatások 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítaniuk, aminek az egyik megoldása lehet, ha biológiai növényvédő szereket használnak. Az EU új költségvetésében is a környezetkímélő és biológiai megoldások felé fogják terelni a gazdálkodókat. Magyarországnak, Nyugat-Európához, de már a környező országokhoz (Csehország, Románia, Szlovákia) képest is nagyon jelentős a lemaradása ezen a téren, de nem nagyon lesz más út. Itthon még mindig nagyon extenzív a gyümölcstermesztés, alacsonyak a termésátlagok és nagyon alacsony a hozzáadott érték. Emiatt a magyar termelők egyértelműen kezdenek lemaradni a hagyományos exportpiacaikon. Ráadásul, Nyugat-Európában egyáltalán nem állt meg a biotermékek iránti érdeklődés növekedése, sőt, ott már a biodinamikus termesztés az új sláger egyre több területen.
Ez nálunk olyan újdonságnak számít, ami talán bővebb magyarázatra szorul. Mi jellemző a biodinamikus gazdálkodásra?
N. A.: A biodinamikus gazdálkodás az ökológia gazdálkodás egyik irányzata, amely a gazdaságot egységes egésznek tekinti. A biodinamikus termelők a növényápolási tevékenységeiket is kozmikus ritmusokhoz igazítják, a talaj termékenységét és a növények kondícióját pedig természetes anyagokból készült preparátumokkal fokozzák. A különböző zöldmunkák időpontját természeti ciklusokhoz kötik. Még a bionál is egy fokkal erősebben szabályozott terület. Szerencsére az általunk forgalmazott termékek jelentős része ezeknek az előírásoknak is megfelel.
Mi jellemzi még a gyümölcsök növényvédelmét napjainkban?
N. A.: Ami egyértelmű a növényvédő szerek engedélyezése és újraengedélyezése tekintetében, hogy a hagyományos kémiai szerek, a hatóanyagok és a hatásmechanizmusok választéka rohamosan csökken, és emiatt a termelők is kénytelenek lesznek a biológiai megoldásokhoz és biológiai növényvédő szerekhez fordulni, mert csak így tudnak kockázatmentes technológiát kialakítani. Egyéb esetben nagyon hamar problémáik lesznek a növényvédőszer-maradékokkal és a rezisztenciával, ami már most létező probléma. Nyugat-Európában már most is a több biológiai növényvédő szert használnak konvencionális integrált növényvédelem mellett gazdálkodók, mint a teljesen ökológiai gazdálkodás folytató termelők.
Kiemelhető még továbbá, hogy a felvevőpiac, tehát az üzletláncok szigorúbb előírásokat írnak elő, mint a kötelező hatósági határértékek, és ez nem lesz betartható anélkül, hogy biológiai megoldásokat be ne vonnának a termesztésbe.
Milyen biológia termékeket kínál a Biocont Kft. ennek elősegítésére?
N. A.: Az egyik lejelentősebb és leginnovatívabb megoldás a feromon légtértelítés. Az ISOMATE termékcsalád a célzott károsító ellen a teljes szezonon keresztül védelmet ad. Nem kell a felhelyezés után a kezelések időzítésével foglalkozni, mégis védelem alatt áll az ültetvény. Ugyanakkor sem a környezetet, sem a megtermelt gyümölcsöt nem terheljük semmilyen szermaradékkal.
Említést érdemelnek még a különböző víruskészítmények, például az almamoly granulovírus-készítmény (MADEX PRO), amely szintén egy teljesen fajspecifikus, szermaradékmentes megoldást ad a termelőnek.
A Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú Dipel DF pedig nagyon sok molykártevő ellen hatékony, rendkívül rövid élelmezésegészségügyi várakozási idő mellett. Összetett hatásmechanizmusa révén gyakorlatilag elhanyagolható a rezisztencia kockázata.
Mi jellemzi Csehországot, valamint Közép-Kelet Európát ezen a téren?
Stepan Hluchy: A piac sokat változott az elmúlt években – a magyar mellett – mind Csehországban, mind Szlovákiában és Lengyelországban is. A cégünk 1991-ben alapult, tehát jónéhány év van már mögöttünk. A mostani változás annak köszönhető, hogy egyre nagyobb a súlya az organikus mezőgazdaságnak. Ezzel a fejlődéssel követjük azokat a nyugat-európai folyamatokat, amik ott már pár éve lezajlottak.
Ennek a trendnek számos mozgatórugója van. Az egyik a vegyszermaradék-mentes és organikus élelmiszerek iránti fogyasztói igényekből ered. Csehországban az organikus élelmiszerek részaránya a fogyasztáson belül ugyan kicsi még, de az eladott mennyiség évről-évre 15-20 százalékkal növekszik. Elsősorban a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek valamint a tejtermékeknek köszönhetően. És természetesen erre az igényre a termelő gazdaságoknak valamilyen megoldást kell találniuk.
A legerősebb elvárás a vegyszermaradék-mentesség a megtermelt zöldségekkel és gyümölcsökkel szemben. Ebben várom a legnagyobb változást a következő 2-5 évben. A gazdák egyre inkább meg kívánnak majd felelni ezeknek az elvárásoknak.
A másik a növekvő környezettudatosságból és a fenntarthatóság fókuszba kerüléséből fakad. A gazdák egyre inkább felismerik a talaj mikrobiológiai aktivitásának fontosságát, különösen a klímaváltozás és a növekvő aszályveszély tudatában. A talajok vízmegtartó képessége is egyre gyakrabban felmerülő téma.
A harmadik ösztönző a felhasználható hagyományos, szintetikus szerek szűkülő választéka. A gazdálkodók folyamatosan keresik, hogyan tudják a hagyományos megoldásokat a biológia szerekkel kombinálni.
A negyedik pedig a rezisztencia előretörése, ami szintén a megszokottól való elfordulást hoz magával.
Mi a fő különbség a magyar és a cseh piac között?
S. H.: Magyarország sokkal nagyobb piacot jelent, mintegy 3-4-szer akkora a teljes növényvédő szer piac értéke Önöknél, mint nálunk. Ugyanakkor a cseh gazdálkodók gyorsabban alkalmazkodnak a változásokhoz és maguknak a biológiai növényvédő szereknek az elfogadottsága széleskörűbb. Ami összefügghet azzal, hogy itt nálunk az intenzív gyümölcstermesztés a jellemző, míg Magyarországon inkább az extenzív. Még jobb példa ebben a tekintetben Lengyelország, ahol pár év alatt az intenzív gyümölcstermesztésnek és az új biológiai megoldások elterjedésének köszönhetően, ma már például Európa fő almabeszállítójának számítanak.
Biocont Magyarország Kft.
www.biocont.hu
6000 Kecskemét, Vértes u. 7.
06-76-320-645
office@biocont.hu
(x)
