A lipicai lótenyésztés hagyományát az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül 8 ország közösen terjesztette az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO elé. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik.
A marokkói fővárosban, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 17. ülésszakát. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján – olvasható a közleményben. Itt vált hivatalossá, hogy felkerült az UNESCO listájára a szellemi kulturális örökség részeként a lipicai lótenyésztés hagyománya – jelentette be az Agrárminisztérium közleménye szerint Nagy István tárcavezető.
Nyolc ország fogott össze az értékelésért
A tájékoztatásból kiderül, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé, köztük Magyarország. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára. A résztvevő országok
- Ausztria
- Bosznia-Hercegovina
- Horvátország
- Olaszország
- Románia
- Szlovákia
- Szlovénia és
- Magyarország
Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával – fogalmazott az agrártárca anyaga.
Fontos hagyományok, a lipicai lótenyésztés érdemei és jövője
Nagy István hangsúlyozta: büszkék lehetünk a lipicai fajtára, mely a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtájaként, magával ragadó küllemével, intelligenciájával, munkakészségével, teljesítményével és ezúttal az UNESCO elismerésével is igazolja helyét a 21. század lovas életében. Magyarország a benyújtó országok között is kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel. A lipicai lótenyésztés témáját és a felvételét részletesen összefoglaló UNESCO-oldal itt érhető el.
Az ülésen Magyarországot Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója, Horváth Gabriella, a rabati magyar nagykövetség első beosztott diplomatája és Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója képviselte.