Bő két évtized után ismét brit marhahús kerülhet az Amerikai Egyesült Államok boltjaiba. A londoni kormány szerint ez 66 millió fontos, vagyis 26,5 milliárd forintos üzleti lehetőséget jelenthet a következő években. Az 1996-os BSE, közismertebb nevén kergemarhakór járvány után teljesen leállt az USA-ba irányuló brit marhahús export. Több mint 20 év után azonban változik a helyzet, és hivatalosan is elindulhatnak az első szállítmányok az észak-írországi Foyle Food csoporttól.
A BBC-re hivatkozva az Origo írta meg, hogy miközben az egyik brit mezőgazdasági szervezet szerint „történelmi pillanatnak” vagyunk tanúi, a kormány azzal számol, hogy az amerikai piac mintegy 66 millió fontos üzleti lehetőséget jelent majd a következő 5 évben. A döntés előzménye, hogy 2019-ben az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság megvizsgálta a brit marhahús- és bárányexport lehetőségét, és a marhahús zöld jelzést kapott. A bárány esetében azonban a cikk szerint egyelőre még várni kell az export beindulására.
További tervek
A brit kormány továbbá jelezte, hogy a marhahús exportjának megnyitása csupán a kezdet. Az Egyesült Államokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások ugyanis hatalmas exportlehetőségeket biztosíthatnak majd a brit mezőgazdaság számára. Habár a kormány hivatalos közlése szerint a legszigorúbb és legmagasabb standardokhoz tartják majd magukat, egyes kritikusok attól tartanak, hogy a kereskedelmi megállapodás a gyengébb minőségű élelmiszer behozatalát is megnyitná a szigetországba.
A kergemarhakór története
A betegséget 1986 novemberében írták le először az Egyesült Királyságban. A járványtani nyomozás és az agyvelő vizsgálata alapján arra következtettek, hogy az első eset 1985 áprilisában történhetett. Nagy-Britanniában a kórkép széles körben elterjedt, de szórványosan megállapították más országokban is. Magyarországon a betegség sosem fordult elő. Feltehetően azért is, mert állati eredetű fehérje etetése kérődzőkkel sosem volt szokás hazánkban – írta a Nébih. A BSE megjelenését olyan hús- és csontlisztek szarvasmarhával való feletetésének tulajdonítják, melyet súrlókórral fertőzött, elhullott juhok, illetve BSE-vel fertőzött, elhullott szarvasmarhák, valamint kérődzőkből származó vágóhídi hulladékok ártalmatlanná tétele során a technológiát megváltoztatva állítottak elő. A betegség lappangási ideje átlagosan 3-5 év. Ezért a betegség a felnőtt állatokat érinti, különösen 4-5 éves korban. Mindkét nem és minden fajta egyaránt fogékony iránta. Az állományban csak néhány egyed betegszik meg, a betegség állományon belül horizontálisan (állatról-állatra) nem terjed. A betegség klinikai lefolyása általában két héttől néhány hónapig, de esetenként akár évekig is eltarthat. A kergemarhakór további részleteiről itt lehet bővebben olvasni.