Na, de mi az, hogy klímabarát gazdálkodás?

A klímabarát mezőgazdaság lehet az egyetlen út, amire rá kell lépnünk, hogy elláthassuk a bolygónkat. Ugyanis ahogy eddig gazdálkodtunk, többé már nem működik változatlan formában. De hogyan is lehet alkalmazkodni?

Lassan hetente látnak napvilágot újabb és újabb hírek, fejlemények, és tények a klímaváltozás nyomán. Aminek persze nagy hatása a mezőgazdaságot és annak szereplőit érinti első körben. Elérkezett tehát az idő, hogy aki eddig a homokba dugta a fejét, az is nyitottabb szemmel nézze a világot, és lépéseket tegyen az alkalmazkodás felé.

A klímabarát gazdálkodásról

Mindössze 2010-ig kell visszatekernünk az idő kerekét, ekkor tett lépéseket a Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (röviden FAO). Pontosabban megalkotta azt a filozófiát, ami irányadó lehet a gazdák számára, legyen szó farmról, növényekről, állatokról, vagy akvakultúráról.

Nem csak az afrikai termelőket érinti a változás.
Nem csak az afrikai termelőket érinti a változás.

 

A filozófia 3 főbb pontja a következők:

  1. Olyan technológiai fejlődésre van szükség, ami támogatja a gazdálkodókat a munkájuk során a klímaváltozás nyomán. Persze, ehhez pénzre van szükség.
  2. Új stratégiát kell kidolgozni a jelenlegiek helyett, amik illeszkednek a klímaváltozás hatásaihoz
  3. Ösztönözni kell a gazdákat arra, hogy minél kevesebb olyan módszert alkalmazzanak, ami növelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Egységes instrukciókat viszont nincs értelme és nem is lehet megadni, hiszen a klímaváltozás másképp érinti az egyes földrészeket, és termelőket. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az éghajlat változásának már most van és lesz is még komoly következménye az agrárszektort érintően.

 

Szakmai konferencia a klímaváltozás és mezőgazdaság kapcsolatáról!

konferencia_logoSzeretne többet megtudni a témában? Hogyan lehet és kell alkalmazkodni a magyar gazdáknak is a megváltozott körülményekhez? Mi várható a közeljövőben? Mit érdemes termeszteni, és hogyan? Akkor regisztráljon mielőbb a szeptemberi Gazdag Gazda Konferenciasorozat egyik állomására. Részletes program, előadók és jelentkezés a www.magro.hu/konferencia honlapon.

Első körben a legszegényebb és legforróbb éghajlatú országokat sújtja a változás. Egy tanulmány szerint a kukoricaföldeken több mint 30%-kal kevesebb lesz a hozam 2030-ig Dél-Afrikában. A trópusi régióban úgy tűnik, hogy a növényeket érintő szárazság és a hőmérséklet növekedés következik a sorban, ami végzetes lehet. Sok növény, mint a kukorica és a rizs már most is a tűréshatáruk szélén vannak, már ami a magas hőmérsékletet illeti Afrikában és Dél-Amerikában. De hátrányosan érinti a klímaváltozás a búzát, tealeveleket, de a beporzó rovarokat és az őzeket is szerte a világon.

A tűző nap és a sok csapadék nélküli nap megviseli a növényeket.
A tűző nap és a sok csapadék nélküli nap megviseli a növényeket.

 

A hűvösebb éghajlattal rendelkező országokra egyelőre nem vár ilyen kegyetlen közeljövő. Az európai kukoricatermesztés még növekedhet is, hiába emelkedik a hőmérséklet. Az is igaz, hogy Európa nem szenved élelmiszerválságban, sőt, a megtermelt többletet exportálja a fejlődő országokba, amennyiben ez lehetséges. Ugyanis képesek vagyunk elegendő élelmiszert előállítani a föld összes lakója számára, „csupán” az infrastruktúrával és a szállítással van gond.

Újfajta növények vagy új technológiák kellenek

Egy indiai gazdaasszony szárazságtűrő rizst kezdett el termeszteni. A többletet el is tudta adni a gabonapiacon, aminek árát újra befektette, és zöldségeket kezdett el termeszteni, biztosítva ezzel a fontos tápanyagokat a gyermekei számára. Afrikában 20-30%-kal nőtt a szárazságtűrő kukorica termesztésébe bevont földek mérete, ami több mint 20 millió embert látnak el 13 országban. Egy afrikai országban, Száhelben klímabarát erdőgazdaságot is folytatnak. Ez azt jelenti, hogy a növénytermesztést ötvözik a fatermesztéssel, így kivonják a levegőből a káros nitrogént, és a talajba vezetik át. Ezzel 400%-kal nő a betakarított termés mennyisége, míg a levegőben lévő káros gázok mennyiségét megkötik.

Készült a modernfarmer.com cikke, fotója alapján.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Mélyponton az élelmiszerárak A FAO havi élelmiszer árindexe szerint augusztusban újra csökkentek az árak, így folytatódott az elmúlt 5 hónap folyamatos csökkenési tendenciája. 201...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...