A méhészetekben előforduló téli veszteségek jókora részét olyan kórtani problémák okozzák, mint az atkák, a nozéma, vagy a méhpatogén vírusok. Azonban nem lehet elmenni azok olyan a növényvédelmi beavatkozások mellett sem, amelyek lehetőséget adhatnak arra, hogy további pusztulások alakulhassanak ki. Anyagunkból kiderül, miért tanácsos a nyár végén, ősz elején néha még indokolatlannak tűnő esetekben is a méhkímélő technológia betartása, illetve a méhekre nem jelölésköteles szerek alkalmazása.
A betelelésre készülő méhcsaládok augusztus végén, szeptember elején a nektár és virágpor gyűjtésére alkalmas területek folyamatos csökkenésével találkoznak. Ezért ebben az időszakban jelentősen felértékelődik minden lehetséges tápnövény. A helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy az idei év nagyon kedvezett a levéltetvek felszaporodásának, ami miatt a méhek számára egyébként is vonzó csemegekukorica kultúrán is rengeteg mézharmat képződésére van lehetőség. Ugyanezt lehet tapasztalni a kertészeti, vagy gyümölcskultúrák némelyikén is, ez utóbbi növényeknél persze nemcsak a levéltetvek, hanem a levélbolhák illetve egyéb kártevők megjelenése is fokozza a növényvédelmi gondokat – írta a NAK cikke.
A permetezés tervezése
A károk elhárítása érdekében végzendő permetezések megtervezésénél ezért fokozottan figyelni kell arra, hogy kizárólag a méhek és a vadon élő beporzók életét nem veszélyeztető technológiát szabad csak alkalmazni. Így ezekben a kultúrákban tanácsos az ilyenkor néha még indokolatlannak tűnő esetekben is a méhkímélő technológia betartása, illetve a méhekre nem jelölésköteles szerek használata. Ez utóbbi esetben figyelni kell arra is, hogy a védekezések idején a léghőmérséklet ne haladja meg a 25 Celsius-fokot, ugyanis az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tagjai által végzett megfigyelések szerint a nagy hőségben végrehajtott nappali permetezések is okozhatnak viselkedés zavarokat, esetleg méhelhullást – írják.
A nyár végén virágzó illetve öntözött kultúrák kezelésénél ugyancsak gondot okozhat, hogy szárazság esetén az öntözött növény levélfelülete annak ellenére is vonzó lehet a méhek számára, hogy a méhész egyébként gondoskodik az állomány itatásáról. A levelek felületén összegyűlt öntözővíz esetleges növényvédőszer-tartalma is kockázatot jelenthet.
A repcéknél is figyelni kell
További figyelmet érdemel a napokban elvetett repcék rovarölő szeres állománykezelése, ahol a táblákat körülvevő virágzó ruderáliák miatt lehet méhek által látogatott a terület. Ilyenkor szintén a vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A nyár végén, illetve szeptember elején végzett rovarölőszeres védekezésekről fontos még leírni, hogy az ilyenkor okozott méhmérgezéseket követően a méhcsaládoknak már nincsen elegendő idejük regenerálódni. Ez pedig azt is okozhatja, hogy a károsult családokban nagyobb mértékű a téli elhullás, mint a mérgezést nem szenvedettekben.
Ravasz trükkökkel fejlődik a növényvédelem: illatfelhővel zavarják össze a kártevőket a szőlőben
Jakab Mariann szaktanácsadó beszélt nekünk arról, hogyan lehet a mezőgazdasági termelés környezetromboló hatásait mérsékelve, ugyanakkor hatékonyan megvédeni a növényállományokat.
Tovább…