A fedetlen talajfelszín a nyári meleg napokon gyorsan kiszárad, a terület kigyomosodik, akár nedves, akár száraz a talaj. Elsősorban ezek miatt nagy jelentőségű a talajfelszín takarása, vagyis a mulcsozás. Ráadásul ha a sorok alatt, vagy a sorközökben takarni tudjuk a talajfelszínt, a gyomosodás megakadályozása és a víztakarékosság mellett megváltoztatjuk a hőmérsékleti és fényviszonyokat is. Lássuk a talajtakarás előnyeit és hátrányait!
Dr. Slezák Katalin írt szakcikket a Magyar Mezőgazdaságban, ezt az anyagot szemléztük. A növények borította talaj vízforgalma és a felszínhez közeli részeinek nedvességviszonya is egészen más. A növények saját felépítésükre és az életfolyamataik fenntartására, valamint párologtatásra nagy mennyiségű vizet fogyasztanak, egyben árnyékolják is a talajt. Gyökereikkel annak mélyebb rétegeiből is „felhozzák” a vizet, és a felszínhez közeli, azzal párhuzamosan futó leveleik által elpárologtatott víz sok esetben alaposan benedvesíti a talaj felső rétegét.
A mulcsozás anyagai
Az üzemi méretű zöldségtermesztésben a legelterjedtebb a műanyagból készülő talajtakaró anyagok használata. Egyéves kultúráknál egyszer használatos, vékony polietilén vagy polipropilén fóliát alkalmaznak. A polietilén fólia nem engedi át a vizet, ezért sortakaráskor az öntözőcsövet (csepegtető vagy szivárogtató öntözésnél) a fólia alá kell helyezni.
Ritka esetekben (pl. korai csemegekukorica- termesztésben) a fóliát lyuggatják (perforálják), így a csapadék átjut a fólián, és alkalmazható felső öntözés is.
Polipropilén szellőző fólia esetében a fólia alatti talaj levegőzik, ami kedvező a talajéletnek. Továbbá a felülről érkező öntözővíz vagy csapadék is átjut a takaróanyagon, miközben a talajból a levegőbe szökő víz mennyisége kevés. Ennek ellenére nagyüzemben ezt is csepegtető öntözéssel együtt használják.
Fóliafektetés
A fóliával való sortakarás a legkönnyebben ültetés előtt kivitelezhető. Üzemi méretben a fóliafektetés géppel történik, korszerű gépeknél a csövet és a fóliát egy menetben húzzák ki.
Kisebb felületen az alábbi lépések szerint érdemes haladni a mulcsozás során:
- Kijelöljük a fóliacsík egyik szélét a sorral párhuzamosan, hosszanti irányban kifeszített madzaggal.
- Hosszanti irányban végigvezetünk egy madzagot ott, ahol a fóliaszalag közepe (és a csepegtetőszalag) lesz.
- Lefektetjük a fóliát, és rögzítjük a széleit (általában földdel, esetleg műanyag tiplivel vagy drótkampóval).
- Kijelöljük és kivágjuk a növények helyét a fólián.
- A középen végigvezetett madzag egyik végére rákötjük a csepegtetőszalagot, és a madzag közepén áthúzzuk a sor másik végéig.
- Végül ültetünk vagy vetünk.
- Palántaültetés esetén, ha polietilén fólia a talajtakarónk, kevés földdel betakarjuk a palánták tövét, amivel lezárjuk a lyukat a fólián.
Le kell zárni a lyukat a palánták körül
Ültetés után azért érdemes lezárni a lyukat a palánták körül, mert a fólia alatt felmelegedő levegő a palánták közvetlen közelében távozik a fólia alól, eközben pedig megégeti a fiatal növények szárát.
Fóliával, vagy hosszabb kultúráknál vastagabb műanyag szövetekkel (agroszövettel) az egész talajfelszín is takarható, de ez utóbbi főleg csak kisebb felületen gazdaságos. Földön fekvő terméseknél azonban nagy előnye, hogy a termés tiszta marad.
Szerves mulcsozás
A növények kiültetése után nehéz kivitelezni a sorok alját jól fedő fóliatakarást, ezért vagy sorköztakarást, vagy valamilyen nem folytonos takaróanyagot érdemes használni. Ilyenkor kerülhet sor a sorok aljának vagy a sorközöknek, esetleg az egész felületnek a takarására. Ez legtöbbször lebomló, szerves anyagokkal történik, amelyek később a talajba bedolgozva javíthatják a talaj szervesanyag-tartalmát, szerkezetét és vízgazdálkodását. A zöldségtermesztésben a legnépszerűbb a szalmamulcs használata, de széna, házikertben a fűkaszálék, ha elérhető, komposztfélék vagy állati eredetű szerves trágyák is alkalmasak lehetnek erre.
A szerves mulcsokkal később is lesz dolgunk
Mivel hosszabb-rövidebb idő alatt bomlásnak indul, ami nitrogénelvonást is okozhat a termesztett növényeinknél. Ez azt is jelenti, hogy a mulcs vastagsága csökken, amit pótolni kell, hogy kedvező hatásait (talajhőmérséklet beállítása, nedvességtartás, gyomelnyomás) megtarthassa. Fűkaszálék esetén például a mulcsot általában 2-3 hetente frissíteni kell. Figyelni kell arra is, hogy a könnyű, száraz mulcsot a szél megbolygathatja, és száraz időben a szalma- vagy szénamulcs könnyen meggyulladhat. A szerves mulcsokban időnként rágcsálók is megbújnak, amelyek károsíthatják a termést is.
Milyen színű a legjobb takaróanyag?
A mulcsozóanyag színe befolyásolja a talaj hőgazdálkodását, továbbá – főként sorköztakarásnál – a növényállomány fényellátottságát is, ezért az anyagon kívül a szín megválasztása is számít. A sötét, vagy fedett színű fólia, vagy egyes állati eredetű trágyák, illetve sötét színű komposztok a talajt hőátadással melegítik. Felmelegszenek, majd a szomszédos talajmorzsákat melegítik fel, amelyek aztán ugyanígy, főként érintkezéssel adják át a hőt, ami viszonylag lassú folyamat.
Az áttetsző fóliákon a fénysugarak egy része átjut, így azok sugárzással is melegítik a fólia alatti talajrészeket és a köztük levő levegőt. Tavaszi időszakban ez kedvező lehet, nyáron azonban túlzott felmelegedést, így akár a gyökerek pusztulását is okozhatja. Az átjutó fénysugarak – a hullámhosszuktól függően – segíthetik vagy gátolhatják a fólia alatt kicsírázó gyomok növekedését. Egyes színezett áttetsző (transzparens) fóliáknál a kicsírázó gyomok azért nem tudnak tovább fejlődnek, mert nem megfelelő a sugárzás a fotoszintézishez, mások alatt a nagy hő „főzi” meg a gyomnövényeket. Ez utóbbi esetben (például színtelen vagy csak enyhén szürke fóliáknál) előfordul, hogy a gyomok a fólia alatt képesek nőni. Ezzel akár annyira is megemelik a fóliát, hogy a kiültetett palánták teljesen a fólia alá kerülnek, ahol elpusztulnak.
Ha a mulcsozó anyag világos színű, a fényvisszaverés miatt több fényhez juttatja a növényeket (pl. az alsó leveleket), ami a legtöbb esetben hasznos, néha azonban káros is lehet. A műanyag takaróanyagok közül a fedett fehér vagy világos színű fóliák a legtöbb esetben drágábbak, vagy nem olyan tartósak, mint a fekete társaik – írja a cikk.
Cikkajánló: 6 dolog, amit a legtöbb hobbikertész elront
