A kínai hamisítási botrány miatt 20-25 százalékkal esett vissza a kereslet a magyar akácméz iránt. További negatívum, hogy az akácméz esetén a felvásárlási árak is csökkentek, jelenleg kilónként 1200-1400 forintot adnak érte a nagybani piacon, miközben 1600 forint felett is volt az ár.
Magyarországon a fejenkénti 70-80 dekagrammos éves fogyasztás nem csökkent a botrány miatt, inkább a kereslet csoportosult át, az emberek főként a termelői mézet keresik. Így a felvásárlókat érinti a visszaesés.
A hazai méhészek egy-két évig biztosan érezni fogják a felvásárlási árakban a botrány hatását. A tavalyi nagyon gyenge év után idén közepesen jó mennyiséget tudtak termelni a méhészek, az akác- és a repceméztermés megfelelt egy szokványos évinek, a napraforgó pedig jó eredményeket produkált. Békés megyében több méhész is 45-50 kilogramm akácmézet tudott méhcsaládonként pergetni éves szinten. Ez az elmúlt évinek a többszöröse. Minőség szempontjából az akác kiváló, a hárs pedig kifejezetten jó beltartalmi értékeket produkált.
Tavaly olyan gyenge volt a termésmennyiség, hogy elfogytak a piacon a mézkészletek, így a felvásárlási árak jól alakultak idén. A vegyes virágméz nagybani felvásárlási ára 800-850 forint kilónként, hárs- és selyemfűmézet 1000-1200 forintért vesznek, ami nagyjából megegyezik a tavalyi árakkal.
A Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország. A méhészek számára az lenne a kívánatos, ha a hazai kereslet emelkedne, és közeledni lehetne a németek fejenkénti évi négy kilogrammos fogyasztásához. Ezért rendezik meg már nyolcadik éve a gyulai Méz- és Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált december közepén, ahol a Magyarországon termelhető 42 különböző fajtájú mézből csaknem húszfélét kóstoltatnak. Ezzel is próbálják népszerűsíteni a mézet, és felhívni az emberek figyelmét a jótékony hatásaira.
Forrás: MTI
