Az előzetes információk szerint az új vadászati törvény egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba léphetnek. Sok az újdonság a törvényben, de megmaradtak régi rendelkezések is. A teljes törvény életbe lépése szakaszos lesz, határideje 2017. március.
Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos korábbi szabályt. Többek között eltörlik az egyéni lőjegyzéket és módosítják a fegyvertörvényt is. Az új vadászati törvény kinyit olyan lehetőségeket is, amelyek fontosak lehetnek a magyar vadászati kultúra szempontjából, ilyen például a rekreáció.
Nehézséget okozott az új törvény megalkotásakor, hogy a földtulajdonosok és a gazdálkodók érdeke nem mindig esik egybe. A jogalkotók szerint a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik, így a földtulajdonosok dönthetnek arról, hogy a földet vadászati szempontból kik és milyen módon hasznosíthatják. A vad továbbra is állami tulajdonban lesz, a minimális vadászterület 3 ezer hektár maradt, a bérleti díjat pedig a korábbiaktól eltérően előre kell kifizetniük a vadászoknak. Az üzemtervi ciklus ideje 10-ről 20 évre emelkedik.
Konfliktusok forrása például az, hogy miként rendezhető a vadkár. Az új vadászati törvény a vadkár megelőzése érdekében együttműködésre ösztönzi a vadászokat és a földhasználókat. A gazda által viselt vadkár aránya is változott a korábbi 5-ről, 10 százalékra. A gazdálkodó vadkárviselési aránya lehet nulla százalék is, amennyiben a kilövési tervet nem teljesítette a vadgazdálkodó.
Az új törvény bizonyos elemei már 2016. január 1-jén hatályba lépnek, mások több lépcsőben, és a teljes törvény 2017. március 1-jén lép életbe.
Forrás: MTI
