Megszűnt a belföldi piacra értékesítő, NETA-köteles terméket előállító élelmiszeripari vállalkozások népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettség halmozódásból eredő hátránya. Ezáltal a magyarországi feldolgozók nem lesznek a belpiacon sem versenyhátrányban a külföldi cégek import termékeivel szemben. Könnyítést jelent a jogszabályváltozás: a belföldre előállító élelmiszeripari vállalkozásoknak nem lesz fizetési kötelezettség halmozódás a NETA-termékeknél.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) írta meg, hogy más élelmiszeripari szakmai szervezetekkel együtt 2022 őszén és azt követően több alkalommal is javasolta a magyar kormánynak, hogy az exportpiacokra történő termék-előállítás mellett a belföldi piacon értékesített termékek esetében is szűnjön meg a NETA-fizetési kötelezettség halmozódása. Az összetett összetevőjű – alapanyagként felhasznált – NETA-köteles termékek esetén fennállt a halmozódó NETA-teher egyes előrecsomagolt élelmiszerek esetében, amely az egyszer adóztatott import versenytárs termékekkel szemben hátrányt jelentett a belföldi piacra termelő hazai vállalkozások számára.
Mentesség és módosítás
A kormányzat érzékelte ezen javaslat indokoltságát, és rövid időn belül módosította az adójogszabályokat. A Magyar Közlönyben 2023. február 28-án megjelent – az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló – 62/2023. (II. 28.) Korm. rendelet, amely megoldást hozott a belföldi piacot érintő korábbi problémára – írták.
A módosítás eredményeként 2023. március 1-től népegészségügyi termékadó mentessé válnak azon mennyiségű – egyébként végső felhasználásban NETA-köteles – alapanyagok, amelyeket belföldi piacra történő NETA-köteles termékek előállításához használnak fel és amely összetett összetevőjű termékek után a feldolgozást végző vállalkozás NETA-fizetési kötelezettséget teljesít.
Az alapanyagok mentességi feltétele, hogy a felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint az adófizetés tényét, az értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét, az adóalany számára – a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül – hitelt érdemlően igazolja.
A NAK üdvözölte az általa is kezdeményezett jogszabályváltozást. Az új szabályozás révén az alapanyagaikat akár belföldről beszerző és belföldi piacra értékesítő vállalkozások sem kerülnek hátrányba ezáltal a hazai piacon a külföldi versenytársaikkal szemben.
A népegészségügyi termékadó – NETA
A népegészségügyi termékadó (rövidítve: neta), vagy a köznyelvben elterjedt beceneve alapján csipszadó 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon. Ezt az állam adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezették be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen. Az adót az első belföldi értékesítőnek kell megfizetnie, vagyis Magyarországon előállított termékek esetén a gyártónak, a külföldről importált termékek esetén pedig az importőrnek. Ugyanakkor az adó közvetve beépül a fogyasztói árba, így az áremelkedés révén csökken a kereslet a törvény hatálya alá eső egészségtelen termékekre – írta a Wikipedia.
A 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról itt található meg.
