Mi a helyzet a Békés megyei belvízhelyzettel; újra fenyeget a mezei pocok; milyen segítséget kaphatnak a kéknyelv betegségben érintett állattartók; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlőültetvényekre; lesz-e földadó; mi az, hogy drón, és mire való; kik és milyen díjakat kaptak a héten? Részletek agrárhír-összefoglalónkban!
Békés megye aggasztó belvízhelyzetével, és a növekvő sertésállományával került a héten a hírek közé. Kritikus a helyzet több térségben is a megyében, van, ahol ezer négyzetméter összefüggő vízfelület is kialakult a szántóföldeken. A tartós belvíz károsítja az őszi vetésű növényeket, ami újabb csapás lehet a mezei pocok fenyegetettsége mellett. Jó hír viszont, hogy több éves csökkenés után 2014-ben növekedést produkált a sertésállomány a megyében. Júniusi felmérés során 4,5%-kal több egyedet számláltak, ami viszont továbbra is elmarad az országos 7,1%-os átlagtól. A termelői kedvet az állatjóléti támogatások, a sertésstratégia, az áfa csökkentése és a takarmányárak mérséklődése is elősegítette.
Egyre komolyabb, és több gazdasági ágazatot érintő problémává növi ki magát a mezei pocok elszaporodása. A szántóföldek mellett már a dunántúli erdészeti területeken is felbukkantak, és károkat okoznak a rágcsálók. A tölgyeket, cser- és kocsányos tölgycsemetéket is pusztítják, a Redentin 75 RB rágcsálóirtót pedig már csak a hónap végéig lehet használni. A vad- és madárállomány védelme érdekében csak a pockok járataiba lehet bejuttatni az adagokat, az elpusztult egyedeket pedig össze kell gyűjteni és megsemmisíteni.
Segítséget kaphatnak a kéknyelv betegségben érintett állattartók a magyar állategészségügyi hatóságtól. A tervek szerint a beteg állatok leöléséért állami kártalanítás jár, de kérelmet lehet majd benyújtani a felmerülő egyéb kiadások társfinanszírozásához. Magyarországon jelenleg 209 háziasított patást vágó létesítmény működik, amiből 45 vágópont (az aktuális lista elérhető a NÉBIH honlapján). Folyamatban van a vágópontok működését szabályozó rendelet módosítása. Ez egyrészt a végezhető tevékenységek körét bővítené ki a nyúl, strucc, emu, nagyvad és ezek tenyésztett egyedinek vágásával, valamint lehetőséget adna a testek darabolására, csontozására, a sertés és szarvasmarha hús feldolgozására is.
Hétről-hétre egyre többet tudunk meg a 2020-ig tartó újabb uniós támogatási ciklusról. Ezúttal az szőlőültetvényekben érdekelteknek szolgálhatunk jó hírrel, 145,5 millió eurós forrás áll majd a rendelkezésükre. Emellett a szőlész-borász társadalom munkáját szaktanácsadási háttérrel is kívánja támogatni a NAIK.
Nagy port kavart a földadó kivetésének terve több településen is. A Földművelésügyi Minisztérium most arra kéri az érintett önkormányzatokat, hogy vonják vissza a rendelkezést. Ennek érdekében az adótörvény módosítása is előtérbe került, amelyben tiltanák a termőföld tulajdonlásának megadóztatását. Egyúttal átláthatóvá kívánják tenni a földhaszonbérleti jövedelmeket, hogy kevesebb legyen a visszaélési lehetőség. Ezért egy másik módosítás által a bérleti díjakat csak átutalással lehetne kifizetni.
Hazánkat is elérte a „drónkorszak”, ami többek között a mezőgazdaságban is jó szolgálatot tehet. Évekkel ezelőtt még csak filmekben láthattunk a levegőben repülő kisebb szerkezeteket, amik rögzítik a földfelszínen történteket egy kis kamerán keresztül. Most viszont speciális és önálló törvényi szabályozásra van szükség az adatrögzítésre és/vagy –továbbításra alkalmas drónok esetében a visszaélések elkerülése érdekében. A leendő törvénybe kerülhet, hogy csak meghatározott időpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedően lehet használni az eszközt jogszerű adatkezeléssel.
Kukoricaföld „dróntávlatból”:
A múlt héten, az AGROmashEXPO-n megrendezett Termékverseny ünnepélyes díjátadója után kihirdették az Év exportőre 2014 díjait is a legjobban teljesítő kis- és közepes vállalkozásoknak, három kategóriában:
- műszaki kiválóság: Elpumps Kft.,
- élelmiszer kiválóság: Stühmer Kft.,
- legdinamikusabban fejlődő partner: Hungarowool Kft.
A díjjal a magyar kkv-k külpiacra lépését, és a magyar exporthoz való hozzájárulást ismerik el. Illetve további cél, hogy a jelenlegi 3000 exportképes cég számát 12.000-re növeljük.
A 2015. évi Magyar Tájdíjat is a napokban hirdették ki, amelyet a Mesés Hetés Zöldút mintaprogram nyert el. Így ez a pályamű indul az Európa Tanács Táj Díja 2015. évi pályázaton, döntés nyáron születik róla. A mintaprogram célja a magyar-szlovén országhatáron átszelt Hetés természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzése és feltárása.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
