Mitől lehet jobb az ökoburgonya?

Tanácskoztak, vitáztak és szavaztak a magyar ökoburgonya kísérletek további irányáról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) rendezvényén a hazai biogazdák. A konferencián nem a szokásos előadó-hallgató rendszer szerint vettek részt a jelenlévők, hanem élénk párbeszéd alakult ki a gazdák között.

A gödöllői Szent István Egyetemen tartott, A minőségi termesztés fenntartása ökológiai gazdálkodásban: fókuszban a talaj-mikrobiológia és a tápanyag-utánpótlás című konferencián tele volt a terem az ökoburgonya hazai termesztőivel.

Ökoburgonya a javából - somogyi kifli fajtát is hoztak a termelők - Fotó: Magro.hu
Ökoburgonya a javából – somogyi kifli fajtát is hoztak a termelők – Fotó: Magro.hu
A talaj, mint élő közeg és élettér

A talaj megóvásának és helyreállításának fontosságáról beszélt Prof. Dr. Bíró Borbála talajbiológus, a SZIE Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék egyetemi tanára. A világunk 11 százaléka művelhető, és ez a szám a talajdegradációs folyamatok következtében egyre csökken. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) is felismerte, hogy a jelenlegi talajgazdálkodási módszerek nem fenntarthatók, hanem a talajra, mint táplálékhálóra, és élettérre kell gondolni. Nem csak baktériumpótlásra van szükség, hanem a teljes tápanyagszféra karban tartására, a szokásos NPK-adagolás helyett minimum 14 féle tápanyagot kellene visszajuttatni a talajba – mondta. A vizsgálataik szerint a lucerna kevésbé, a lóbab szélsőségesen talajfüggő, valamint a paradicsomon végzett kísérleteiknél a trichoderma és az MTD oltóanyagokkal kezelt növények sokkal jobb eredményt adtak.

Ökoburgonya kutatásról szavaztak a termelők Gödöllőn - Fotó: Magro.hu
Ökoburgonya kutatásról szavaztak a termelők Gödöllőn – Fotó: Magro.hu
Kicsiben is nagy volt a szórás – több idő kell a részletes eredményekhez

A kisparcellás burgonya talajoltás kísérletek eredményeiről az ÖMKi kertészeti szakreferense, Papp Orsolya beszélt. A Démon fajtát vizsgálták egy gödöllői és egy tahitótfalui biogazdaságban, két kísérleti oltóanyaggal. A mikroorganizmusok növényerősítő és növényvédő szerepe volt a fókuszban. Az eredmények egészen eltérőek voltak: Gödöllőn a nagy gumók aránya jelentősen nőtt, míg Tahitótfalun csökkent a számuk. A kísérlet tovább folytatódik, a gumókat pedig a varasodás, a himlő, a fuzárium, a zöldültség és a torzultság alapján vizsgálják. A vizsgálatok tanulsága, hogy hiába reklámozzák és sztárolják, senki se várjon csodát 1-1 oltóanyagtól. A jövő útja a talajra és a kultúrára szabott szaktanácsadás lesz – mondta Papp Orsolya.

Stressztűrés és termőképesség

A nemzetközi SolACE programról az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra számolt be. A francia partnerrel együttműködve azt vizsgálják, hogyan viselik a növények a nitrogén és foszfor alacsony elérhetősége és a vízhiány okozta kombinált stresszt. A három főnövény a kenyérbúza, a durumbúza és a burgonya lesz, az utóbbi 2019-ben kerül bele a soroksári kísérleti telep talajába. Azt nézzük meg, hogy a pillangós elővetemény és az oltóanyag hogyan hat a burgonyára – mondta Dr. Drexler Dóra.

Ahol egészséges a talaj, ott egészséges a növény és a gazda is

A műhelymunkán izgalmas ötletekről beszéltek a termelők. A hagyományos konferenciákhoz képest itt szót kaptak a gazdák: mindenki hozzátehette ötletét, vagy feltehette kérdését. Ezekből a megoldásokból szemezgettünk:

  • Vízmegkötő anyag kipermetezésével is meg lehet fogni a kipárolgó nedvességet és a párát
  • Humusznövelő gazdálkodás – van olyan megoldás, ami 8-10 hét alatt humuszt állít elő
  • Körkörös gazdálkodás – nem szabad kivinni a trágyát a földre, mert az sokkot ad a talajnak. A régi rendszer szerint csak 2-3 éveset lehet kiszórni.
  • Az aszálymentes időszak elkerülhető korai fajták vetésével
  • Humusz menedzsment
  • Az USA-ban sokan úgy gazdálkodnak, hogy nincs olyan pillanat, amikor nincs a talajban élő gyökér
  • A no-till módszer: takarónövények alkalmazása a megfelelő talajélet fenntartására és elérésére
  • Ha az elemek nem kerülnek oldatba, nem tudja felvenni a növény – a talaj itt csak közvetett közeg – előkerült az ötlet, hogy a növényre közvetlenül vigyék az oldatot
A talajról szavaztak a magyar ökogazdák

Az interaktív szakasz végén a gazdák szavaztak, hogy a kutatás milyen feladatokra helyezzen nagyobb hangsúlyt, a legtöbben a humusz menedzsment fontosságát látták indokoltnak. Az ökoburgonya kutatása tehát a talajjavítók még részletesebb megismerését tűzi ki egyik fő céljának.

Globális felmelegedés helyett koncentráljunk a vetésforgóra!

Nem a felmelegedés, hanem a talaj termőképességének megtartása a fő kihívás – mondta a SZIE MKK Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézetének egyetemi docense, Dr. Tirczka Imre. Az egyik tanácsa az volt, hogy a szántón ne csak az egyes növények tápanyagigényét próbálják kielégíteni, hanem a teljes vetésforgóét. Ezzel megmarad és fejlődik a humuszréteg, és fenntartható a talaj termékenysége.

Várják az ökoburgonya termesztőket a kutatáshoz

Az ökogazdálkodásban ugyanúgy szükség van a tápanyag számítására, és a talajismeret még fontosabb, mint a hagyományos gazdálkodás esetén – vonta le az egyik fő tanulságot a konferencia végén Papp Orsolya. Az ÖMKi továbbra is várja olyan együttműködő gazdák jelentkezését, akik részt vennének a kutatásokban.

A hazai ökogazdálkodás tudnivalóit itt foglaltuk össze korábban.

Búza és kukorica konferenciák lesznek Kaposváron és Debrecenben

Ha pedig a búza és a kukorica érdekli, jelentkezzen a Magro.hu szakmai konferenciáira, amiket Kaposváron és Debrecenben rendezünk meg. Jöjjön el, és hallgassa meg a szakértők előadásait!

Többféle ökoburgonya érkezett a konferenciára - Fotó: Magro.hu
Többféle ökoburgonya érkezett a konferenciára – Fotó: Magro.hu
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...
Mi a gond a hazai biopiaccal? Egy éve hatályos az az igen hosszú nevet viselő rendelet, ami az ökológiai gazdaságokból származó termékek tanúsítására vonatkozik. Célja a fogyasztói...