Sokak szemében a csalán csak egy gyomnövény. Ha hozzáérünk, nagyon kellemetlen érzést kölcsönöz az érintett bőrfelületre hosszú percekig, órákig. Azonban sok pozitív oldala is van ennek a növénynek. Például kiváló permetszer készíthető belőle, valamint takarmánynak sem utolsó.
Elsősorban a bio növénytermesztők használják mostanában egyre sűrűbben a hideg vízben kiáztatott csalán levét. Az így készült permetszerrel hatékonyan távol lehet tartani növényeinktől a rovarokat és a gombákat. Alkalmazása szántóföldeken (bár nagy mennyiségben körülményes előállítani a szert) és konyhakertekben is egyre inkább elterjedt. Tudományos alapja is van a hatékonyságának: kutatók vizsgálatai ugyanis kimutatták, hogy a rovarok és a gombák sejtfalában lévő kitint oldja a szer, ezért olyan hatékony védekezési mód ellenük. Népi megfigyelések is igazolják a hatást, régen ugyanis csalánlevelet égettek sebzett háziállatok körül, így a legyek nem szálltak még az állatok közelébe sem.
Sokan a konyhában is felhasználják. Törökországban például a sucuknak hívott szárazkolbász egyik alapanyaga az apróra vágott csalánlevél.
Állati takarmánynak sem utolsó! Szakértők megállapították, hogy a nagy csalán hektáronként magasabb zöld növényi hozamot képes produkálni, mint a lucerna és más takarmánynövények. A takarmányhoz kevert csalánhajtás kiváló tartósítószernek számít. Faluhelyen például a darált abraktakarmányhoz keverik az apróra vágott csalánt. Ezzel nevelik eredményesen a libákat, de a csángók szerint a tyúkok jobban tojnak, a disznók pedig jobban híznak tőle.
És végül jöjjön a gyógyászat, mert ott sem mehetünk el szó nélkül a csalán mellett. A rákbetegek közül sokan használják a növényt alternatív, kiegészítő gyógymódként. Emellett baktériumos fertőzések, valamint emésztőrendszeri panaszok esetében is sikerrel alkalmazható a belőle készült tea. Európától a mediterráneumon át vérnyomás és vércukorszint csökkentésre is használják, a fürdővízbe téve pedig reumát kezelnek vele.
Forrás: agraroldal.hu