Mit tehet az agrárium az éhezés felszámolásáért?

Még 2015-ös történet, hogy a világ országai közös célul tűzték ki, hogy 2030-ra teljes mértékig felszámolják az éhezést a világon. Hogyan is áll jelenleg az élelmezés, és mit tehet a mezőgazdaság azért, hogy elérjük a kívánt célt?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összegyűjtötte a legfontosabb tényeket a világ jelenlegi élelmezésügyi helyzetével kapcsolatban. Lássuk ezeket és okuljunk belőlük, főként a mezőgazdaság lehetőségeit tekintve:

  • Világszerte a szegénységben élő emberek 75 százaléka a mezőgazdaságból és a természeti kincsekből él meg.
  • Nem tévedés, a megtermelt élelmiszerek 80 százaléka a családi gazdaságoktól származik, így az ő támogatásuk kifejezetten fontos.
  • A világon majdnem minden kilencedik ember éhezik, számuk majdnem eléri a 800 millió főt.
  • Afrikában van a legnagyobb probléma az élelmezéssel
    Afrikában van a legnagyobb probléma az élelmezéssel

    25 évvel ezelőtt a a fejlődő országok lakóinak 25 százaléka volt alultáplált. Mára ez a szám lecsökkent 13 százalékra.

  • A világ országainak többsége már teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt.
  • 1990 óta 216 millió ember került ki az éhezők sorából.
  • A FAO szerint az élelmiszertermelést 2030-ra 60 százalékkal kell emelni, amennyiben lépést akarunk tartani a gyarapodó népességgel és annak igényeivel.
  • Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el. Ez azt jelenti, hogy minden ország az általa megtermelt élelmiszer egyharmadát a szemétbe dobja.
  • A pazarlásnak hatalmas költségei is vannak: globálisan 2,6 trillió dollár költség járul a pazarlás mellé, ebből 700 milliárd a környezeti és 900 milliárd a társadalmat terhelő kiadások összege.
  • Amennyiben javulna a vízhasználat hatékonysága és a talajminőség, valamint kevesebb rovarirtót használna a mezőgazdaság, akár 79 százalékkal is emelkedhetne a termelés átlaga.
  • A mezőgazdaságból évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ennek 40 százaléka a haszonállatok emésztési folyamatai közben szabadul fel.
  • A fejlődő országokban az aszály okozta károk 80 %-a a mezőgazdaságot sújtja, főleg az állattenyésztést és növénytermelést.

Ön szerint mit tehetnének a családi gazdálkodók és a nagyvállatok azért, hogy az élelmezés hosszú távon Magyarországon is fenntartható legyen? Írja meg véleményét a cikk alatti hozzászólás bokszba!

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...