Elkészült a magyarországi Digitális Agrár Stratégia szakmai tervezete, amely a társadalmi vitát követően még a tavasszal a kormány elé kerülhet. A további fejlődéshez fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban használják a gazdák a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezekkel az eljárásokkal többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban tudnak majd termelni.
A Digitális Agrár Stratégia most elkészült szakmai tervezete az első ágazati digitális stratégia – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy budapesti sajtótájékoztatón. Megemlítette azt is, hogy 2010 óta mintegy a másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása. A miniszter elmondta, hogy a tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is nagy hangsúlyt fektessen az agrárium digitalizációjára. Ez megvalósulhat például a képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és ezen szolgáltatások árának csökkentésével is. 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal nőttek, a gépértékesítés pedig a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki a tavalyi év első három negyedévében. A szakminiszter hozzátette, hogy a tárcánál a pozitív trend folytatódására és a precíziós termelés terjedésére számítanak – számolt be a sajtótájékoztatón elhangzottakról a Világgazdaság.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, hiszen optimalizálja az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást. A közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként két euró megtakarítást jelenthet. Egy intelligens gépsor bevezetése azonban már 40-50, míg ha járműnavigációs szintig menő adatgyűjtést vezetnek be, akár 80 euró is lehet a költségcsökkentés, miközben a hozamok is emelkednek. Ez utóbbiak kapcsán a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé pedig 6-10 százalékkal növelhető. Ráadásul a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is jó lehetőségeket kínál. A kamarai elnök kijelentette, hogy Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit. Noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak, ezért az utóbbiak támogatásra, inkubációra szorulnak. Az agrárkamara feladatának pedig az információk összegyűjtését és minél szélesebb körben való terjesztését nevezte meg.
10 milliárd felett a források összege a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához
Kiss Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte, hogy a kormányzat 2010 óta azon dolgozik, hogy a hazai kis- és közepes agrárvállalkozásokat hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett erősítse meg. Azt is elmondta, hogy a következő években a mezőgazdaságban dolgozók életét az határozza meg, hogyan tudnak részt venni a digitalizációban. A Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege elérheti vagy meg is haladhatja a 10 milliárdos nagyságrendet. A stratégia hatékony végrehajtása pedig 3-5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyság-növekedést is hozhat – hangzott el.
