Egy tanulmány szerint Csehország összességében a klímaváltozás nyertese lehet. Ráadásul minél erőteljesebb lesz a globális felmelegedés, annál jobban járhatnak az ottaniak. A Föld légköri átlaghőmérsékletének emelkedése ugyanis a Deloitte vizsgálata szerint összességében pozitív hatással lesz a cseh gazdaságra. A tanácsadó cég szakemberei a klímaváltozás és a gazdasági folyamatok összefüggését elemezték. A mezőgazdaság a cseheknél is vesztese lesz a folyamatnak, ám más ágazatok nyerhetnek azon.
A Napi.hu írta meg, hogy a közlekedés, az idegenforgalom, az építőipar és mindenekelőtt az energetika jól jöhet ki a változásból. Mégpedig olyan mértékben, hogy az kompenzálja az agrárszektorban elszenvedett káros hatásokat. A szakemberek két lehetséges átlaghőmérséklet-emelkedés esetén vizsgálták a felmelegedés hatását a cseh gazdaságra vonatkoztatva.
A derűlátóbb forgatókönyv szerint 2050 végére az egy főre jutó bruttó hazai termék Csehországban 0,26 százalékkal lehet magasabb, mintha ez a változás nem történne meg. A legmerészebb elképzelt változatban ez a növekedés 0,44 százalék. Amennyiben ez utóbbi, az erőteljesebb felmelegedés következik be, akkor az egy főre est cseh GDP 1,1 százalékkal lesz magasabb, mintha semmi sem változna.
A klímaválság hatása Magyarországra
Azt a G7 írta meg, hogy az éghajlat jövőbeli változását és ennek a hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem azonos módon és nem egyszerre jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás lehetséges következményeit.
Az OMSZ egyik kutatásában a Magyarországon várható éghajlatváltozást pesszimista és átlagos forgatókönyvekkel számított modellkísérletek alapján vizsgálták. Az OMSZ kutatója, Zsebeházi Gabriella szerint egyértelműen kijelenthető, hogy minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet. A 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.
Komoly változások a csapadékban
Míg jelenleg az esővíz többnyire biztosítja a termeléshez szükséges csapadékot, ez teljesen megváltozhat a század végére. Az OMSZ szerint ugyan a modellek bizonytalanabbul írják le a csapadékváltozás irányát, de az elmondható, hogy az éves mennyiség kismértékű változása mellett átrendeződik a csapadék évszakos eloszlása. Ősszel és télen több csapadékra lehet majd számítani, a nyári összeg viszont akár több, mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére a 1971-2000 közötti értékhez képest (ugyanakkor ellentétes irányú változás sem zárható ki). A nyarak tehát valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály – írták.
