Mit ér a mezőgazdasági biztosítás és a kárenyhítési rendszer a szélsőséges időjárás jelentette kockázatok tükrében?

Amennyiben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. Törvény (Mkk. Tv.) I. fejezetének 2. § 30. bekezdése szerinti tavaszi fagy miatt bekövetkező a 30. bekezdésben leírt tavaszi fagykár eseményre nem lehetséges mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítást kötni, annak a legfontosabb következménye az lehet a törvény, illetve a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet értelmében, hogy tovább romlik a helyzete azon termelőknek, akik egyébként is nehéz helyzetbe kerültek a gyakori fagykárok miatt.

Tekintettel arra, hogy a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. Mellékletében leírt “A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere” az Mkk. tv.-ben és a rendeletben foglaltaknak megfelelően részletezi, hogy az Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában a Károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összegeiből számított együttes juttatás összegének maximum a fele lehet. Így amennyiben nincs tavaszi fagykár biztosítás akkor a termelő nem tudja elérni a maximális kárenyhítési kifizetést, hanem csak a maximum 50 százalékát – írta a FruitVeB.

A mezőgazdasági biztosítás és a kárenyhítési rendszer értelmét és gyakorlati hasznát vizsgálta és véleményezte a FruitVeB
A mezőgazdasági biztosítás és a kárenyhítési rendszer értelmét és gyakorlati hasznát vizsgálta és véleményezte a FruitVeB
A termelő egymásra épülő negatív következményekkel találja magát szemben:
  • a gyakori káresemények,
  • a mezőgazdasági biztosítás hiánya és az ennek következtében
  • lefeleződött kárenyhítési juttatás.

Az agrárkárenyhítési rendszer értelme

Az agrárkárenyhítési rendszer szerepe az, hogy a mezőgazdaságban időnként, de nem nagy gyakorisággal előforduló mezőgazdasági káresemények ellen nyújtson védelmet a gazdálkodóknak, és egy olyan évben, amikor ebből adódóan bevételkiesés következik be, segíti abban a gazdát, hogy a kieső bevételeit pótolja. A fenti alaphelyzetből kiindulóan a FruitVeB szakembereinek az a szakmai álláspontja, hogy a gyakran előforduló mezőgazdasági káresemények vonatkozásában nem adekvát megoldás a kárenyhítési rendszer. Nem lehet olyan eszközként tekinteni rá, amely megoldja a termelő problémáit. Ilyen gyakoriságú és intenzitású fagykárok lekezelésére a kárenyhítési rendszer már nem képes.

Így számolnak a rendszerben

A kérdésben megfogalmazottak szerint ezt a rendszer működése is alátámasztja. Ugyanis, ha a gyakori tavaszi fagykár miatt a referencia-időszak (a tárgyévet megelőző 5 éves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező 2 év elhagyásával képzett 3 év) alatt a referenciahozam (a referencia időszak 3 évére számított hozamok számtani átlaga) alacsony, akkor abból következően alacsony lesz az úgynevezett referencia hozamérték, amihez hasonlítják a tárgyévi hozamértéket, és az e kettő érték különbségéből számított hozamérték-kiesés lesz a juttatás alapja. Amennyiben alacsony a referencia-hozamérték, azaz nem voltak megfelelő termések a múltban, akkor a hozamérték kiesés nagyon alacsony összeg lesz, és – ha a jogosultság teljesül is (bár ez sem biztos) – a kapott juttatás összege rendkívül alacsony. Nem elegendő a kieső bevételek kompenzálására, jóval alulmúlja a művelési, fenntartási költségek összegét.

A fentiek alapján a FruitVeB álláspontja az, hogy a rendszeresen tavaszi fagykárt szenvedő gyümölcs és zöldségtermesztőket nem elegendő a kárenyhítési alappal segíteni, mert esetükben nem ez a megfelelő megoldás. Olyan programra van szükség, amely segíti a tavaszi fagykár eseményben érintett gazdaságok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Elsősorban a fagykárok kivédésével vagy mérséklésével, nem pedig a már kialakult – adott esetben jelentős – kár enyhítésével.

Ilyenek a:
  • fagyvédelmi technológiákba történő beruházások,
  • a termesztett faj vagy fajta leváltása a gazdaság diverzifikációján keresztül,
  • a termőhelyi alkalmasság nagyon következetes vizsgálata.

Figyelembe kell venni, hogy speciális beavatkozásokra van szükség, ugyanis annak ellenére, hogy a fentiekben leírt tevékenységekhez vannak a jelenlegi Vidékfejlesztési Programban is források, a legtöbb olyan termelő, aki a sorozatos fagyokban érintett, nem rendelkezik kellő önerővel a gazdaság átalakításának megkezdéséhez.

Ezek a megoldások a helyzetre:

A FruitVeB szakmai tevékenysége során rendszeresen hangoztatta, hogy nagyon fontos eleme volna a hazai gyümölcstermesztés szakmai hátterének biztosításában a gyümölcstermesztési kísérleti állomások megléte. Ezeknél fajtaadaptációs vizsgálatokat, alanyvizsgálatokat lehetne folytatni, továbbá termesztési rendszereket és termesztéstechnológiai elemeket lehetne vizsgálni, melyek tekintetében jelenleg nagyon korlátosak a hazai kutatási kapacitások. Megítélésük szerint az első és legfontosabb eleme annak, hogy a megfelelő fajták termesztését lehessen folytatni hazánkban, az az, ha független, professzionális és évtizedeken át folytatott fajtavizsgálati háttérre alapozott fajtaajánlás kerül a magyar termelők elé akkor, amikor a beruházásaikat tervezik. Ezen vizsgálatok keretében a Magyarországon és a külföldön nemesített fajtákat egyaránt vizsgálni szükséges abból a szempontból, hogy a megváltozott klimatikus körülmények között milyen eredménnyel lehet az adott fajtát termelni.

Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a fajtanemesítés folyamata rendkívül időigényes. Így az új fajták nemesítése, mint megoldás a tavaszi fagyokhoz való alkalmazkodásra, csak 15-20 év alatt hozhat olyan eredményeket, amelyeket a gyakorlatban is tudnak alkalmazni a termelők. Ellenben a fajtaadaptációs kísérletek 6-8 év alatt elfogadható eredményeket hozhatnak. Ám ehhez mihamarabb hozzá kell kezdeni – írták.

Technológiák, javaslatok:

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás sokoldalú megoldást igényel. Ezt nem lehetséges és nem is elegendő csak a termesztett faj vagy fajta megválasztásán keresztül megoldani. Nagyon fontos, hogy a gyümölcsültetvények fagyvédelmét szolgáló technológiai fejlesztéseket támogassák, és a lehető legtágabbra nyissák a támogatottságot a technológiai beruházások tekintetében, továbbá ezekhez megfelelő szakmai hátteret és információt nyújtsanak. Ezen technológiák alkalmazása nélkül a gyümölcsfajok többségének esetében a termesztett fajtától függetlenül fennáll a tavaszi fagykár miatti termésveszteség lehetősége. Nem véletlen, hogy a hazainál fejlettebb technológiai szinten termelő EU-országokban a professzionális, hosszú távra berendezkedő termelők többsége alkalmaz fagyvédelmi technológiát az ültetvényeiben.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Figyelem! 2013. november 30 -ig van lehetőség káre... A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról lehet letölteni. A...
Gyümölcstermelők téli továbbképzése rendezvénysoro... A szakmai fejlődés minden szakember számára fontos, így a gyümölcstermesztés területén dolgozóknak is. A programon résztvevők friss információkat tudh...
Tormapromóció + 4 praktikus tanács a torma termesz... A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a hétvégén (2014. április 11-12-én, péntek, szombat) három nagy áruházlánc – T...
Amit a biztosításokról tudni kell – 4 pontban Éves szinten 130 milliárdos kár éri a gazdákat, mégis csupán a termőföldek 40%-a van biztosítva. Alábbi cikkünkben összefoglaltuk, mit kell tudni a me...
1 millió tonna is lehet az idei gyümölcstermés Az egymillió tonnát is elérheti az idei gyümölcstermés Magyarországon Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke...
Nagy a potenciál a gombatermesztésben Akár duplájára is nőhet a magyar gombatermelés 2020-ig, a jelenlegi évi 25-30 ezer tonnás termelés - a mostani uniós költségvetési időszak végére - 50...