Sokoldalú, többféle módon is felhasználható a mezőgazdaságban. Ennek ellenére népszerűségben a lucerna mégis lekörözi. Hogy miről hírhedt, hol terem meg, mi jellemző rá, és milyen hasznosítási formái vannak, kiderül cikkünkből.
A bükkönyről
A bükköny mintegy negyven nemzetségéből összesen 4-et vontak termesztésbe: lóbab, közönséges vagy tavaszi bükköny, pannon-bükköny és a szöszös bükköny. A tavaszit jellemzően zabbal, gabona sortávra vetik, innen a másik, kissé félrevezető elnevezése, a zabos bükköny. Hektáronként átlagosan 15-20 tonna zöldtömegre, 1-1,5 tonnányi magra, és körülbelül 3 tonnányi szalmára számíthatunk. Szénát azonban nehéz belőle készíteni, mivel nem azonos a száradása a zabbal. A szöszös bükköny magkötése gyengébb, viszont a talajra nem igényes, mert élelmes növény. Leginkább rozzsal vagy búzával vetik, és ősszel, április környékén már kaszálható. Hektáronként 20-25 tonna zöldtömegre, 3-600 kg magra számíthatunk. A pannon bükkönyt búzával vetik, és kifejezetten igényes a termőhelyére, cserébe több, jobb takarmányt ad.
Általánosságban elmondható a róla, hogy lelőhelye a szárazabb területek, mint a rétek, kaszálók, de erdőszéleken és bokros területeken is találkozhatunk vele. Vékony, felálló szára többnyire a szomszédos növényekre támaszkodik a kapaszkodást segítő kacsokkal, amik a levelek végén találhatók. Ezzel szinte összegubancolódik a másik növénnyel, s szinte lehetetlen köztük átjutni. A levelek tojásdadok, 10-20 darab helyezkedik el egy száron. Lila vagy rózsaszín virága májustól augusztusig illatozik, termése keskeny hüvely, magjai kicsik és feketék.
Felhasználása
A bükköny egy magas fehérjetartalmú pillangósvirágú takarmánynövény. A pillangósvirágúak gyökerein nitrogéngyűjtő gümők helyezkednek el, emiatt kiválóan alkalmas zöldtrágyázáshoz. Ezen kívül takarmányként is adhatjuk állatainknak.
| Érdekesség |
| Egyik fajtáját kaszanyűg bükköny néven emlegetik, amit régen a gazdák neveztek el így, mivel olyan szívós növény, hogy még a kaszával is nehéz levágni. |
Fotók: Wikipédia
