Minőség és mennyiség a búzatermesztésben – tudósszemmel

Az adott évi termést három tényező határozza meg: a genetika, az agrotechnika és az időjárás. A termés oldaláról vizsgálva a termés kétharmadáért nem a fajta felel, hanem a másik két tényező. Ennek igazságát a búzatermesztés területén sok évtizedes kísérletek bizonyítják, amikor a termésnövekedésnél a 70-es és 80-as években közel azonos súllyal szerepeltek a jobb fajták, a korszerű, nagyobb adagú műtrágyázás és a növényvédelem.

Dr. Mesterházy Ákos, az MTA rendes tagja, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos igazgatóhelyettese írta le a búzatermesztéssel kapcsolatos meglátásait és tapasztalatait az Agro Napló oldalon, ebből az anyagból szemléztünk.

A búzatermesztés sikere nem csak a megfelelő fajta kiválasztásán múlik - a Gabonakutató munkatársa írta le véleményét a növénnyel kapcsolatban
A búzatermesztés sikere nem csak a megfelelő fajta kiválasztásán múlik – a Gabonakutató munkatársa írta le véleményét a növénnyel kapcsolatban

A NÉBIH (akkor még OMMI) 1994-es fajta adatait vizsgálva, az enyingi kísérletben 9.34 t/ha volt a 13 fajta átlaga, 10 t/ha feletti termést a GK Csűrös és a Fatima 2 adott. A leggyengébb is 8.46 t/ha volt közülük. Ezeknek a terméseknek ma is örülnénk. 10 évvel később 2004-ben Hódmezővásárhelyen szintén a NÉBIH fajtakísérletben 10.24 t/ha volt a kísérleti átlag és a GK Miska nyert 11.65 t/hektárral, második volt a Róna 11.55 t/ha terméssel és még a leggyengébb fajta is 8.94 t/ha termést adott. 2012-ben Eszterágpuszta adta a legnagyobb termést 9.00 t/ha átlaggal a GOSZ kísérletben, ahol a Babona volt a legnagyobb termésű (9.82 t/ha) és a 9t/ha felettiek között 7 magyar fajta is volt, mint a szegedi Berény, Békés és Rozi. A legkisebb termés 7.77 t/ha volt. 2017-ben GOSZ-VSZT NÉBIH által kivitelezésében Gyulatanya vitte a prímet 9.62 t/ha terméssel. A plafon 10.46 t/ha volt, míg a legkevesebb 6.69. A 10 tonnát erősen megközelítette a GK Ígéret. a GK Békés, GK Pilis, GK Szilárd, és a GK Csillag 14.4-14.8 százalék fehérjetartalommal, míg a leggyengébb fehérje százalék 12,5 volt. 2017 azért is fontos volt, mert betegségek olyan elhanyagolható arányban léptek fel, hogy azok érdemben nem befolyásolták a termést. Ezért a termés-minőség kérdést csaknem a betegségek teljes kizárásával lehetett nézni.

Nem mutat nagy különbséget a tavalyi kísérlet

Mesterházy Ákos azt is hozzáteszi, hogy a 2017-es kísérletben a fehérje termőhelyi átlagok 4 százalékos különbséget is mutattak. Az évjárat-különbségek 2-3 százalék körül mozogtak. Voltak azonban olyan fajták, ahol az átlagnál sokkal kisebb volt az ingadozás mind termőhely, mind az év szerint. Ezért a GOSZ-VSZT adatok igen sok használható információt adnak. Az ugyanakkor igaz, hogy a fehérjetartalom és a termés összehasonlítható feltételek között enyhe negatív, néha szignifikáns összefüggést mutat. De a határok képlékenyek és mindig lehet olyan fajtát előállítani, ami a határokat feljebb tolja – írja az Agro Napló cikke.

Egy példa 2018-ból: a GOSZ-VSZT kísérleteiben a GK Arató és GK Szilárd fajtáik, mindkettő 7,4 t/ha átlagterméssel 3. a termésrangsorban, alig 100 kilóval lemaradva a második helyezettől. A fehérjetartalmuk 12,7-13,1 százalék, tehát nemcsak a takarmányiparnak, de az EU minőségnek is megfelelnek. Ez a két fajta a legjobb termőhelyeken 8,5-9,6 t/ha termést hozott.

Az adatok a szakember szerint egyértelműen igazolják, hogy abszolút termésben az elmúlt 20 évben nem történt lényeges előrelépés

Annak ellenére, hogy a fajtaválaszték közel háromszor kicserélődött. A termésátlagok is azt mutatják, hogy az 1985-1990 közötti 5 t/ha országos termésátlagot azóta sem sikerült lényegesen felülmúlni. Annak ellenére, hogy csaknem 300 ezer hektár elsősorban gyenge adottságú területről eltűnt a búza. Ezek az adatok nem igazolják azt a véleményt, hogy a magyar búzák 2-3 tonnával kevesebbet teremnek, ezért a külföldit kellene termelni. De azt sem, hogy alapvető ellentét lenne a jó malomipari minőség és a nagy tömeg között. A legtöbb külföldi fajtának az ajánlások szerint sokkal nagyobb a tápanyagigénye. A kimagasló termésükhöz jóval költségesebb agrotechnikát kell alkalmazni. Ezzel szemben a magyar fajták ezt a bánásmódot sok helyen nem kapják meg. Ez pedig olyan, mintha az almát hasonlítanánk a körtéhez, amit pedig termőképességi különbségként értékelni nem igazán helyénvaló – írja Mesterházy Ákos.

Azt gondolom, hogy a búzatermesztés túlságosan a fajtakérdésre összpontosít. De ez csak egy harmad. Ha a termést meghatározó maradék kétharmad részt nem vesszük komolyan, akkor a fajták önmagában sem a mennyiségi, sem a minőségi problémát nem fogják megoldani. Ha nem tudunk stabil és jó minőséget előállítani, vagy ha egyes táblákon még igen, de az a raktárban vagy silóban más, gyengébb tételekkel keveredik, adott esetben toxinnal is, akkor a minőségi fordulat nehéz lesz.

A magyar búzatermesztés alacsony ráfordítással járó tömegtermelésre állt rá

Ökológiai problémák miatt a jelenlegi termésmennyiség aligha emelhető tartósan. A termésingadozások viszont csökkenthetők lennének a biotikus és abiotikus ellenállóság növelésével. Ezekre a kihívásokra pedig a Gabonakutató válasza egyértelmű. Az elsődleges cél továbbra is a termés növelése. De mindezt úgy, hogy közben a minőségi mutatók se romoljanak jelentősen. A döntő a probléma megoldásában a termést kétharmad arányban meghatározó feltételek javításában van. El kellene kezdeni kisebb programokat nagyobb felvásárlók, pl. malmok, takarmánykeverők, termelői egyesületek alapította cégek koordinálásával felépíteni, megfelelő technológiai elemek bevezetése révén sokkal egységesebb terméktömeget előállítani, ami már a magasabb minőségi árat is elérné. A teljes cikket az Agro Napló oldalon olvashatja.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Kezdődhet a vetőmag vadászat! Áruházlánc vagy gazdabolt? Lassan mindenhol előkerülnek a vetőmagos zacskókkal teli polcok, ugyanis (bár még tart a tél), közeledik a palántanevelési ...
Kisebb földterületen kevesebb gabona termett A legfrissebb információk szerint 132 ezer hektárral csökkent a gabonafélék termőterülete 2015-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest, valamint 2,6...
Több vetőmagtételt is megsemmisítettek az utóbbi h... Fokozott figyelmet kapnak idén a csemege- és a pattogatni való kukorica vetőmagok a piacon. Több mint 130 vizsgálatot követően már 7 tétel megsemmisít...
Nyerjen LG Arsenal őszi káposztarepce vetőmagot!... Az őszi vetés ideje lassan elérkezik, amely sok energiát igényel a gazdáktól, ráadásul jelentős pénzbefektetéssel is jár a vetőmagok beszerzése. A jó ...
Államilag kitüntetett vetőmagot nyerhet a Magro ny... Vetőmag vásárláskor a legfontosabb szempontok közé tartozik, hogy az adott fajta megfelelő termő-és alkalmazkodóképességgel, magas termésbiztonsággal,...
Tájékoztató árat adtak ki az őszi kalászos vetőmag... A Vetőmag Szövetség sajtóközleménye szerint 89.600 forintban állapították meg az őszi kalászos vetőmagok tonnánkénti árát. Az ár nem fix, csupán segít...