Idén 6 helyszínen tartottak szója fajtabemutatót a Magyar Szója szervezésében. A programoknak Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet. A helyszíneken mintegy 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról és az új jogszabályokról, a nemesítőktől és a forgalmazóktól.
A jogszabályi változásokról és a Nemzeti Fehérjetakarmány programról Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István, az FM osztályvezetője tájékoztatta a rendezvénysorozat résztvevőit.
A szójatermelőket most leginkább a 2018-tól a zöldítéssel összefüggésben a termelő típusú ökológiai jelentőségű területeken (EFA) bevezetendő korlátozás foglalkoztatja. 2018. január 1-jétől ugyanis nem használhatnak növényvédő szert az EFA-ként elszámolni kívánt másodvetéseken, nitrogénmegkötő kultúrával beültetett, parlagon hagyott területeken, valamint az erdőszél menti hektársávokon. Ez várhatóan jelentősen visszaveti majd a legnépszerűbb EFA-elemek mértékét. Az intézkedés a fehérjenövény-termesztést ösztönző programokra is negatív hatással lehet.
Dr. Novák Lászlót, a Magyar Szója Egyesület elnökségi tagját az Agronapló oldal kérdezte.
Szerinte a megoldás a következő:
Az intézkedés nem a támogatás megvonását jelenti, hanem a zöldítés feltételrendszerén szigorít. Amennyiben a termelő képes lesz a vetés előtti, presowing alapgyomirtást követően növényvédő szer nélkül is szóját termeszteni például gyomfésűzéssel és kultivátorozással, akkor a fehérjenövény továbbra is EFA területként lesz nyilvántartható. Erre vannak példák, de úgy gondolom, nagyüzemi táblaméretek mellett ez a termesztéstechnológia nem kivitelezhető. Ezért ennek hatását a termesztési terület alakulásánál is érezni lehet majd. Fontos, hogy a szigorítás csak a vetéstől a betakarításig terjedő időszakra vonatkozik. A presowing és a betakarítás utáni gyomirtást a szabályozás nem zárja ki. A zöldítésnél a legtöbb gazdaság figyelme az alternatív megoldást jelentő zöldtrágyák felé fog irányulni. Ugyan ezeknél a kultúráknál 0,3-as szorzóval lehet majd számolni, de még mindig könnyebb lesz megfelelni az elvárásoknak, mint a tájképi elemekkel.
Milyen lesz a termelői fogadtatás?
A szabályzók szigorítása ellenérzést vált ki a termelőkben. Az intézkedés hatását a pénztárcájukon is meg fogják tapasztalni, mivel magasabb költségű lesz. A magyar vezetés a tárgyalásokon egységes fellépéssel próbált mindent megtenni azért, hogy ez az intézkedés ne léphessen életbe. De a zöldek erősebbnek bizonyultak és az uniós jogszabályok kötelező érvényűek.
A szakértő bízik benne, hogy kevesen pártolnak el a növénytől, mivel az ország érdeke a saját GMO-mentes magyar szója, minél nagyobb mennyiségben. De reálisan nézve a szigorításnak lehet területcsökkentő hatása.
Milyen volt az idei szójaszezon?
Országos szinten nagyok az eltérések a szójákban. Helyenként óriási mennyiségű esők áztatták a szójaföldeket. Az idei évben megtapasztalhattuk, hogy 6-7 napos vízállást is kibír a növény. Máshol viszont az aszály sújtotta az állományokat. Mindenhol gondot jelentett a hőség, egyes virágszinteket teljesen elrúgott a szója, a termékenyülések hiányosak voltak. Voltak olyan területek, ahol a szárazság miatt felszaporodó atkák védekezés nélkül nagymértékben károsították a növényeket. Az eredményeket az országos adatok összesítését követően lehet majd látni.
Mi szól a magyar szója termesztése mellett?
A területalapú és a termeléshez kötött támogatás továbbra is igényelhető. Ez sok más növénnyel szemben előnyöket biztosít. A szójának viszonylag stabil a piaca, kisebbek az áringadozások. A magyar szóját külföldön és belföldön is folyamatosan keresik. Nem maradnak meg készletek, az árualapok biztonságosan eladhatóak. A szójatámogatások keretrendszerében nagy várakozással tekintenek a Nemzeti Fehérjetakarmány Programra. Remélik, hogy a most csökkenő támogatási nagyságrendek később esetleg visszahozhatóak lesznek.
