Az egyik legfontosabb teendő az aratás megfelelő időpontjának meghatározása. Ha túl korán aratna, a gabona még nedves, éretlen lehet. Ez károkat okozhat, a felvásárlási értéket is csökkentheti, a későbbi szárítás pedig többletköltségeket eredményez. Ha túl későn arat, az minőségromlást jelenthet, illetve a vadkárok kockázata is magasabb. Ezért nagyon fontos az aratás legmegfelelőbb időpontjának a kiválasztása, amihez egy jó gabona nedvességmérő kell.
Az egész szemes, vagy a darálós gabona nedvességmérő a megoldás?
Mindkét típusú műszerrel pontosan lehet mérni, még ha két teljesen különböző működési elven működő nedvességmérő készülékről is van szó. A témát az Agrárágazat írta meg, ebből szemléztünk.
- Az egész szemes nedvességmérők esetében a gabonaminta mérése kapacitív elven, egy meghatározott térfogatú mérőcellában, meghatározott nyomással történik. Fontos, hogy itt a mérés a fizikailag kötött felületi nedvesség alapján kerül meghatározásra. Ezért akkor ideális választás, ha a mérés mindig ideális körülmények között, pl. száraz időben és jó homogenitású mintákkal történik.
- A darálós nedvességmérők fogazott mérőcellája meghatározott erővel töri és tömöríti a mintát. A gabona őrlésével, homogenizálásával, a mérés belső, teljes nedvességtartalom alapján, kapacitív elven történik. Ideális az aratás időpontjának meghatározásához, ha szélsőségesek az időjárási körülmények. Továbbá akkor, ha szárazabb/nedvesebb gabonát kell pontosan, kis mennyiségű mintából megmérni.
Mitől függ a gabona nedvességmérő pontossága?
Terményeken belül a fajta, az évjárat (túl száraz, túl csapadékos), vagy a termesztés helyének (éghajlatának) különbözősége is eltéréseket eredményezhet a méréseknél. Például egy déli, vagy északi országban, vagy a tengerentúlon gondosan előállított kalibráció nem biztos, hogy a Kárpát-medencében termesztett növényre releváns lenne. Laboreszközöknél, beltartalmi elemzőknél ez még jobban érzékelhető, hiszen ott még nagyobb az elvárt pontosság és egyszerre több paramétert is mérnek. Ezért ezeknél érdemes a kalibrációkat időről időre helyi mintákból frissíteni. Két különböző típusú nedvességmérő készüléket például még azonos gyártón belül is értelmetlen összehasonlítani. Nem lehet pontosan elszámolni a kereskedővel, ha az egyik műszer egész szemből mér nedvességtartalmat, a másik pedig darálással homogenizál, mivel a két műszer eltérő kalibrációs képletet használ.
Miért nevezik ezeket gyorsmérőnek?
Ahogy arra a neve is utal, ezekkel a műszerekkel nagyon rövid idő alatt meg lehet határozni a gabona nedvességtartalmát. Ellentétben egy szárítószekrénnyel, ahol a vizsgálat több óráig tart, itt néhány másodperc alatt megvan az eredmény, ráadásul a helyszínen. A gyors nedvességmérőknek ez az egyik legnagyobb előnye, hogy a termőföldön azonnal képet ad a termés érettségéről, nedvességtartalmáról és ennek megfelelően el lehet dönteni, indulhat-e a betakarítás.
A gyors nedvességmérők további előnyei, hogy némelyik rendelkezik átlagolási lehetőséggel is. Ez azt jelenti, hogy a termőföld több területéről vett mintát a műszer automatikusan átlagolja és az adott mérés eredménye mellett az átlagértéket is mutatja. Továbbá a kalibrációk pár százalékkal eltolhatóak, aminek az a nagy előnye, hogy a gabona átvevő pontosabbnak ítélt/vélt beltartalmi elemzőjéhez, vagy szárítószekrényéhez igazítva elkerülhetőek a beszállításkor a mérési különbségek. Így az átvételkor kevesebb meglepetés érheti a feleket a gabona vizsgálatában.