Először 2020-ban számolta ki maga a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mennyit kell befizetniük a tagoknak. A NAK-tagság bármilyen, mezőgazdasággal vagy élelmiszeriparral kapcsolatos vállalkozói tevékenységi körrel rendelkező vállalkozónak törvényileg kötelező. A szervezethez évente milliárdok folynak be tagdíjakból, pedig nagyon sokan tartoznak nekik. A januári egyenlegközlő levelek alapján többeknek a tagdíjhátralék mértéke volt újdonság, másoknak pedig az is újdonság volt, hogy ők egyáltalán tagjai az kamarának.
A HVG írta meg, hogy ami a tagdíjhátralékot illeti, a 2020-as volt az első év, amikor a NAK készítette el a tagok tagdíjbevallását (ahogy már a NAV készíti a személyi jövedelemadó-bevallás, illetve egyre több adóbevallás-típus tervezetét a vállalkozóknak). Normál helyzetben a bevallási és fizetési időszak nyár közepén lett volna, de ezt a koronavírus járvány miatt még tavasszal őszre, egész pontosan októberre tolták ki. A tagok így október elsejétől nézhették meg az elkészült bevallásukat a kamara elektronikus ügyintézési felületén.
A kamara szerint a most kiküldött egyenlegközlő célja a (korábbi) tartozások ismertetése, ezzel összefüggésben új tagdíj megállapítására most nem került sor. A lap szerint ez nem jelenti, hogy ne érhetett volna senkit meglepetés – például azokat, akik valamiért elmulasztották az októberi bevallási időszakot. Az pedig, hogy valaki egyszer csak megtudja, hogy tagja a kamarának, azért állhat elő, mert az agrárkamarai tagság bizonyos vállalkozói tevékenységekkel kötelező, attól függetlenül, hogy az érintett vállalkozó regisztrál-e a kamarához.
Amennyiben ugyanis a NAK valamilyen külső, közhiteles forrásból úgy értesül, hogy egy vállalkozó vagy vállalkozás a tagja kellene, hogy legyen, de nem az, akkor felveszi a tagjai közé és kiírja a tagdíjakat. A kamara külön értesítést küld arról, ha valakit felvesznek a tagjegyzékbe. Így elvileg nem érhet senkit meglepetésként, hogy tagdíjat kell fizetni – már legalábbis azután, hogy meglepődött a tagság tényén. Hasonlóképpen a megállapított tagdíjak utólagos módosítására is sor kerülhet – írták.
Kevés idő volt a tartozás pótdíjmentes rendezésére
A NAK nem sok időt hagyott azoknak, akiknek újdonság volt, hogy tartoznak a szervezetnek. Az egyenlegközlő leveleket januárban postázták, a megállapított tartozásokat alapesetben február 15-ig kellett rendezni. Aki vitatta a megállapított tagdíjat, vagy valamilyen kedvezményt kívánt igénybe venni, október 31-ig kérhet felülvizsgálatot. Ebben az esetben 20 százalék pótlékot is ki kell fizetnie. A február 28-ig kiegyenlítetlen tagdíjtartozásokra pedig 5 százalék késedelmi pótlék is rákerül. A kamara az egyenlegközlő levélben figyelmeztette az érintetteket, hogy a tagdíj köztartozásnak minősül, amit a NAV adók módjára behajt – 10 ezer forint behajtási pótlékkal.
A cikkben azt is leírták, hogy a kamarai tagság hivatalos vállalkozási tevékenységi körök függvénye, nem pedig azé, hogy a cég vagy a vállalkozó valóban végzi-e azt a tevékenységet. Márpedig a vállalkozók és a jogászok egy része hajlamos többféle tevékenységi kört felvenni, vagy felvetetni, “egyszer még jól jöhet” alapon.
Általában nem származik kár abból, hogy egy vállalkozásnak sok bejegyzett tevékenységi köre van. Kivétel ez alól, ha azok alapján agrárkamarai tagkötelezettség áll elő. Mivel lényegében a teljes mezőgazdaság és élelmiszeripar a NAK alá tartozik, így a tevékenységi körök rendkívül hosszú listája kötelez kamarai tagságra. Az agrárkamara körülbelül 360 ezer tagot számlál. A NAK klasszikus kamarai feladatokat lát el, információkkal, képzésekkel, szolgáltatásokkal (térítésmentesen vagy elvileg nyomott áron) segíti az ágazati szereplőket. Illetve működteti a falugazdász-hálózatot, a kamara adja ki és érvényesíti az őstermelői igazolványokat, ellátja a helyi földbizottsági feladatokat földforgalmi ügyekben.
Mennyire drága a NAK-tagság?
Az iparkamara esetében a helyzet egyszerű, minden vállalkozásnak 5 ezer forint hozzájárulást kell fizetnie a megyei kamarának, ami annak 10 százalékát továbbítja az országos kamarának. Az agrárkamarának viszont árbevétel-arányos tagdíjat kell fizetni, ráadásul a tagdíj alapja sokféle kedvezménnyel csökkenthető. Így a tényleges fizetendő tagdíj mértékének kiszámítása egyáltalán nem hagyományos feladat. Cserében legalább nem az a helyzet, mint az iparkamarai hozzájárulással, amit fillérre egyformán fizet a csőd szélén álló katás egyéni vállalkozó és a milliárdos profitot termelő tőzsdei cég.
Az agrárkamarai tagdíj sávos, az alábbiak szerint határozzák meg:
- I. tagdíjfizetési osztály 0 forinttól 600 ezer forint tagdíjalapig 2 000 forint,
- II. tagdíjfizetési osztály 10 millió forint tagdíjalapig 5 000 forint,
- III. tagdíjfizetési osztály 50 millió forint tagdíjalapig 30 000 forint,
- IV. tagdíjfizetési osztály 150 millió forint tagdíjalapig 150 000 forint,
- V. tagdíjfizetési osztály 400 millió forint tagdíjalapig 400 000 forint,
- VI. tagdíjfizetési osztály 750 millió forint tagdíjalapig 750 000 forint,
- VII. tagdíjfizetési osztály 750 millió forint tagdíjalap felett 1 000 000 forint.
Nagyon sok tagdíjjal tartoznak a kamarának
A 2020-as mérleg még nem nyilvános, 2019-ben a NAK-nak összesen 18 milliárd forint bevétele volt. Ebből 10,1 milliárdot tettek ki a különféle feladatspecifikus állami és uniós támogatások, 7,6 milliárd pedig a tagdíjakból érkezett be. 2019 végére 12,5 milliárd forint vagyont könyveltek, amiből csak 4,6 milliárdot tettek ki a befektetett eszközök. A maradék vagyon egy nagyon jelentős része, 3,7 milliárd pénzeszköz volt. Ennek nagy része különféle támogatásokból származott és elkülönített banki betétszámlákon volt.
A vagyon további jelentős részét, 3,2 milliárd forintot tettek ki a követelések, azokon belül főként a tagdíjkövetelések. A kamarai tagdíjakat ugyanis évekig nagyon sok vállalkozás nem fizette, legyen szó bármelyik kamaráról. A kamarák most már komolyabban veszik a tagdíjak beszedését, illetve az elmaradásokat már az adóhatóság hajtja be.
A NAK esetében 2019 végén 6,2 milliárd forint tagdíjkövetelésről van szó. Ez a hatalmas összeg azért nem jelent meg a végső mérlegben, mert 450 millió forintról a kamara megállapította, hogy túlfizetés lenne, 3,2 milliárdot pedig levontak értékvesztésként.
100 milliókat visz el a jégkármérséklés
A NAK 2019-ben közel 1 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt, így az évet pluszban zárta. A kiadási oldalon messze a legnagyobb tételt, mindent összeadva 9,8 milliárd forintot a személyi jellegű kifizetések tették ki. A NAK rengeteg embert foglalkoztat, a 2019-es átlagos állományi létszám közel 1200 fő volt. Ebben nincs benne a több, mint 1200 megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ember, melyből 972 fő a jégkármérséklő rendszer üzemeltetésében közreműködő generátorkezelők száma volt. A JÉGER nevű országos jégkármérséklő rendszer üzemeltetése is komoly költség, aminél nem csak a generátorkezelőkről van szó. 2019-ben közel félmilliárd forint ment el ezüst-jodid hatóanyagra (ezt a jégképződést gátló anyagot juttatja a légkörbe a rendszer). A teljes cikket itt lehet elolvasni.
