Miért fontos a köztesnövény termesztése?

A köztesnövények vetése jó hatással van a talajra, amíg nem kerül bele a fő haszonnövény. Csökkenti a talajeróziót, javítja a talaj termőképességét, sőt, adott esetben még a hozamot is stabilizálhatja. Amióta viszont bevezették a zöldítési támogatást, még nagyobb fontossággal bír ez az eljárás.

A zöldítési támogatásra sok gazda tart igényt. Esetükben van egy olyan kikötés, amely kimondja, hogy az összes termőterület 5 százalékán ökológiai területet kell fenntartani. Ez az 5 százalékos ökológiai terület 16,67 százaléknyi területen termesztett köztesnövény termesztéssel viszont kiváltható, ami nagy könnyebbséget jelent a pályázóknak.

Mire jó valójában a köztes növény?

Köztes növényeket akkor termesztünk, ha a lekerülő kultúrnövény után azt szeretnénk, hogy a legkevesebb vegyszeres beavatkozás mellett kiváló maradjon a talaj kondíciója. A köztes növények ugyanis – fajtól függően – amellett, hogy megvédik a talajt az eróziótól, elősegítik a talajéletet, javítják a talajszerkezetet, valamint elnyomják az esetlegesen kikelő gyomokat is.

A mustár az egyik legkiválóbb takarónövény, amit csak vethetünk (Forrás: kertlap.hu)
A mustár az egyik legkiválóbb takarónövény, amit csak vethetünk (Forrás: kertlap.hu)

 

Jellemzően kukorica, és egyéb kapásnövények esetén alkalmazzák a gazdák előszeretettel ezt a talajvédelmi módszert. Fontos azonban, hogy a köztesnövény kiválasztásakor figyelembe vegyünk néhány szempontot:

  • jó legyen a gyomelnyomó képessége,
  • jó legyen a gyökérképződése,
  • biztosan elfagyjon a tél folyamán,
  • tavasszal legyen törékeny, hogy ne akadályozza a talajmunkákat és a vetést,
  • valamint az sem probléma, ha virágzó köztesnövényt választunk, mert az a méheknek méhlegelőként szolgálhat.

Az olajretek erőteljes gyökérképződése miatt kifejezetten jó köztesnövénynek számít. Nagymértékben segíti a tápanyagok szállítását a talajban. A zab bojtos gyökerei ugyan nem hatolnak túl mélyre, de az általa elért mélységig kiválóan beszövi a talajt. A hüvelyesek azért számítanak jó választásnak, mert megkötik a levegő nitrogénjét, a talajba visszaforgatva így a nitrogéntartalmat is növelhetjük.

A legkiválóbb azonban a mustár, mivel erőteljesen növekszik a föld felett, nagy mennyiségű zöldtrágyát hagy így a területen. További pozitívum, hogy a vetést követő pár napon belül kihajt, gyorsan fejlődik, és egybefüggő szőnyegként takarja a talajt, így elnyomja az összes gyomot a területen. Tavasszal könnyen törik, kiválóan bemunkálható a talajba.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Mire érdemes figyelni a zöldítésnél? Zöldítési támogatás igénylésekor előfordulhat, hogy más a terület nagysága, amire teljesíteni kell a követelményeket, mint amely után a kifizetés megt...
Mi az a zöldítés? Mindenhol arról hallani, hogy milyen szabályoknak kell megfelelniük a gazdáknak, milyen rendelkezéseket kell betartani, de mit jelent igazából a zöldí...
Zöldítés a gyakorlatban Írtunk már a zöldítés fontosabb fogalmairól, a zöldítés követelményeiről. Mai cikkünkben összeszedjük, hogy hogyan is néz ki a gyakorlatban és a földt...
Mentesség a zöldítési kötelezettség alól Cikksorozatunkban több oldalról is megközelítettük már a zöldítési követelményt. Mai írásunkban arról lesz szó, hogy milyen esetekben lehet mentesülni...
Újabb kézikönyveket adott ki a NAK! Mint arról már bizonyára értesültek, az agrártámogatások rendszere az idei évtől megváltozik. A támogatások jelentős részének igénybevételéhez azonban...