Mit hoz magával a gmo-mentesség; mi a helyzet a hazai cukorpiacon; mely állattenyésztési ágakban nőttek és csökkentek az egyedszámok; mit tenne kötelezővé az Európai Parlament; miről fog szólni az új vadászati törvény; hogy alakulnak nemzetközi kapcsolataink? Részletek agrárhír-összefoglalónkban!
Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítését indította el a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központja. A program a gmo-mentesség nyomán felmerült nagyobb fehérjeigény miatt került előtérbe. Ráadásul a fehérjenövények termesztését az EU-s tagállamok az idei évtől támogatják is.
Magyarország egyetlen működő, kaposvári cukorgyárában szeptember óta összesen 827.000 tonna cukorrépát dolgoztak föl, naponta 7000 tonnát. A gazdák 11.000 hektárról takarították be a répát, hektáronként 73 tonnás átlagterméssel, ami rekord, viszont a 15% alatti cukortartalom elmaradt a szokásostól. Az előállított fehércukor meghaladta a cég 105.420 tonnás cukorkvótáját, ami viszont 3 éven belül megszűnik. A most zárult feldolgozási idény eredményei még nem ismertek, az előző, 2013/14-es évben 42 milliárd Ft árbevételt, 470 millió Ft-os eredményt ért el a vállalat.
A KSH adatai szerint a sertések száma 1 éve folyamatosan növekszik, stabilan 3 millió fölött van. Ez tovább is nőhet a kibővült sertésjóléti támogatás nyomán. A meglévő 8,5 milliárd Ft gyakorlatilag megduplázódik a tenyészkoca támogatással kiegészítve. Ez kocánként maximálisan 38.580 Ft-ot jelent, ami 222.000 kocára juthat. A támogatás keretösszege pedig tovább nőhet 2016-ra. A szarvasmarha állatlétszáma is nőtt az 1 évvel korábbihoz képest, 2014 decemberében 802.000 volt. A tyúkok száma is növekedést mutat, 1 év alatt 1 millióval nőtt az állomány, de a pulykák és kacsák száma is emelkedett. Kevesebb viszont a ludunk, 37%-kal csökkent a számuk, de így is meghaladta az 1 milliót. A juhállományban is kismértékű csökkenés tapasztalható.
Az Európai Parlament (EP) kötelezővé tenné, hogy akárcsak a friss marhahús esetében, a feldolgozott élelmiszereken (pl: fagyasztott pizza, mirelit lasagne) is fel kelljen tüntetni a hús származásának helyét. A cél, a fogyasztói bizalom és tájékozottság megerősítése, az élelmiszeripar átláthatóbbá tétele. Ha a vásárlók nem érzik biztonságban magukat, az akadályozza az élelmiszerláncok működését, ami negatívan hat a mezőgazdasági termékek árára.
Vadak, vadászok, törvények
Az idei év fontos feladata lesz egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvények, és egy egységes vadkár-becslési protokoll előkészítése. Elkészült a vadászati törvény koncepciója, hangzott el a héten megnyílt 22. FeHoVa Nemzetközi Kiállításon. Nemrég írtunk a vadászetikáról, amelyre megoldást nyújthat az új törvény három célterülete:
- 3.000 hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága az átmenő vad lelövésének elkerülése végett. Ez veszélyeztetni a magyar vadállományt.
- Gazdaságossági szempontok miatt („az arasson, aki vetett”) 20 évre emelnék az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét.
- A magyar vadállomány minőségének javítása érdekében pedig visszaállítanák a trófeabírálatot szankciókkal. A vadak egyre fiatalabbak, a trófeák minősége is romlást mutat.
Ezeken kívül valós állománybecslésre, a hivatásos vadászok státuszának rendezésére, a különleges területek besorolására, valamint az elkerített területek felülvizsgálására is sor kerülhet. A Földművelésügyi Minisztérium szerint jelentős kiaknázatlan potenciállal is rendelkezik hazánk. A legutóbbi vadászati évben (2013. márc – 2014. febr.) az ágazati szereplők közel 20 milliárd Ft-os árbevételt értek el, hasonlóan a 2012/13-as szezonhoz. Hasonlóan egész Európához, a kedvező élőhelyi változásoknak köszönhetően emelkedett a nagyvadfajok állománya, de csökkent az apróvadaké. A tavalyi terítékek a következőképp alakultak: vaddisznó 130.000, gímszarvas 53.000, őz 100.000, mezei nyúl 105.000, fácán 332.000. A növekvő egyedszám problémák forrás lehet, ezért növelni kell a hasznosítást.
Kitekintő
A mezőgazdasági technológia, az állattenyésztési és növénytermesztési tapasztalatok átadására alakult meg a magyar-tatárföldi munkacsoport. A Tatár Köztársaság elsősorban a vetőmagtermesztésben, a zöldségtermesztésében és a marhatenyésztésben elért eredmények és az alkalmazott eljárások iránt érdeklődik.
Tovább épül a magyar-grúz agrárkapcsolat, amiben kiemelt szerepet kap a gmo-mentesség, és az agrároktatás. A héten áttekintették a felek képviselői a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségeit és veszélyeit. Mindkettőnk érdeke, hogy pontos és jól kidolgozott szabályok szülessenek, amik kizárják, hogy az egyes tagállamok érdeke sérüljön – hangzott el az egyeztetésen. A megbeszélésen szó esett arról is, hogy mindkét országban nagy hangsúlyt fektetnek majd a családi gazdálkodókra, és a biogazdálkodásra. Tervben van egy magyar-grúz munkacsoport megalakítása is. 2014 első 9 hónapjában a külkereskedelmi forgalmunk 54 millió dollár volt, ami 9,4%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A Grúziába irányuló magyar agrárkivitel tavaly októberig több mint 5,3 millió euró volt, míg az import mindössze 122.000 euró.
Az orosz importtilalom ellenére is nagy az érdeklődés a hétfőn nyílt Prodexpo nemzetközi élelmiszeripari kiállításon. 65 országból összesen mintegy 2000 cég képviselteti magát, köztük 17 magyar. Már az első napon sok megkeresést kaptak a magyar cégek.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
