A mezőgazdasági termelés az egyik húzóágazat hazánkban. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint csak az elmúlt három évben 16 százalékkal, közel 9400-ra nőtt a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma, ami nagy emelkedés az ezredfordulókori 7000 szervezethez képest. Éppen ezért a jövőben is jelentős lesz a hazai agrárium hatása, emiatt pedig nagy figyelmet kell fordítani a jövő feladataira. Már most lehet látni, mivel küzdhet majd meg a magyar mezőgazdaság 10 év múlva.
Az előttünk álló 10 év legfőbb mezőgazdasági kihívásai, hogy a hazai gazdák fel vannak-e készülve a növekvő húsfogyasztás miatti többlettermelési kényszerre, illetve, hogy mennyire nyitottak az alternatív fehérjeforrásokra és milyen módszerekkel tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz – hangzott el a K&H-ban rendezett Agrár Klub rendezvényen. Erről a Piac&Profit oldal számolt be bővebben.
A mezőgazdaság 10 éves vízióját vitatták meg a szektor szakemberei az Agrár Klub rendezvényen
Jelenleg a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus, a már hazánkban is megjelent sertéspestis és a versenyhelyzetünket egyre inkább megnehezítő Ukrajna növekvő uniós importja kapcsán vannak a legégetőbb kérdések. Ám ennél hosszabb távra is előre kell tekinteni. Hiszen a mezőgazdaság hagyományosan nem az az iparág, ahol egyik napról a másikra lehet komoly változásokat elérni – mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.
Durván növekszik a húsfogyasztás
Horn Péter akadémikus professzor szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az agrárium tartani tudja-e a lépést az emberiség növényi és állati termékek iránti többletigényével. Az elmúlt 50 évben a népesség növekedésével párhuzamosan nagyon megemelkedett az egy főre jutó állati termékek fogyasztása. Baromfihúsból például 4,5-szer, tojásból közel dupla annyit fogyasztunk évente. A fejlődő országok ilyen jellegű igényének robbanásszerű növekedése pedig még tovább növeli majd ezeket a számokat. Erre a gazdáknak is fel kell készülniük. Eddig GMO nélkül, hagyományos termeléssel is tartani tudták a lépést az állat- és növénytermesztők, a fejlett technológia és genetikai tartaléknak köszönhetően viszont tovább emelkedhet az ágazat termelékenysége és hatékonysága – mondta.
A halhús lehet a jövő egyik slágere
A nagy takarmányigényű állatok tenyésztése mellett az ágazatnak hosszú távon alternatív fehérjeforrások bevonására is szüksége lesz. Az egyik megoldást az akvakultúra jelentheti, mivel nem igényel takarmányterületet és kisebb környezeti terheléssel jár. „A tengeri kultúrában óriási tenyésztési lehetőség van, mert a halhús-termelés rendkívül költség- és energiahatékony. A halak hidegvérű állatok, az általuk elfogyasztott táplálék így nem a testhőmérséklet fenntartására használódik el, hanem nagyobb arányban beépül az izmokba, a húsuk fehérjetartalma pedig igen magas. A halágazattal tehát a jövőben a többi hústermelő ágazat potenciális versenytársaként kell számolni” – mondta Horn Péter.
A magyar akvakultúra fejleszthető és szükséges is a változtatás
Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, azonban a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Ezen szeretne változtatni a magyar halas szakma. Ennek jegyében kötött stratégiai együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), amiről itt írtunk korábban.
