Nem csak halból, sertéshúsból is többet fogyasztunk az év utolsó hónapjában. Köszönhetően az ünnepek alatt fogyasztott ételeknek, amelyeknek elengedhetetlen része. A piaci szereplők állatjóléti támogatást igényelhetnek december 31-ig, és jövőre jön az 5%-os sertés tőkehús áfa. Piaci körkép következik!
A sertések száma 3 millió 124 ezer volt június elsején, aminek fele az Alföldön és Észak-Magyarországon található. Az anyakocák száma 2 ezerrel, 204 ezerre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül kiemelkedő az alföldi és a dunántúli anyakocák száma. A sertések száma 2013 decembere óta újra meghaladja 3 milliót, de több mint 1 millióval elmarad a 2000-es évek elejéhez képest. Úgy tűnik, sem a csökkenő áfa, sem pedig az állatjóléti támogatások hatására nem emelkedett látványosan a hazai sertésállomány. A december 1-jei adatokra még pár hetet várnunk kell, az utóbbi évek tapasztalata szerint lényegi változás nem történik majd a júniusi mért adatokhoz képest.
Jövőre, az élő- és félsertés áfája után a tőkehús áfája is 5%-ra csökken. Szakemberek szerint ezt a fajta áfa csökkentést már a fogyasztók is megérezhetik az olcsóbb árakon keresztül. Azonban nem csak az árakra lehet pozitív hatással, hanem az ágazatban jelentős mértékben jelenlévő feketegazdaságot is gyengítheti. Egyes becslések szerint jelenleg a sertéságazatban 40, de az is lehet, hogy 50% a feketegazdaság aránya. A termelők örülnek, ugyanis az áfa csökkentése javíthatja helyzetüket a külföldi termelőkkel szemben a sertés tőkehús piacán. Nagy szükség lenne erre, míg a hollandiai malacok ára 20%-ot drágult, addig nálunk drasztikusan esnek a malac- és sertés átvételi árak.
Az áfán kívül a hazai vágósertés termelői ára is csökken évről évre. Ahogy az az alábbi grafikonon is jól látszik, míg 2013-ban, és 2014-ben 450 és 560 Ft/kg között mozgott a vágósertés termelői ára, 2015-ben negatív rekordokat döntöget. Idén jellemzően 410 és 470 Ft/kg között mozgott, de novemberben mélyrepülésbe kezdett, és jelenleg már 400 Ft/kg alatt járunk.
Hasonló a helyzet a csontos, lehúzott, félben feldolgozói értékesítési árak terén, az utóbbi 3 év legalacsonyabbja:
Lengyelországgal és az EU-s átlaggal összehasonlítva azonban nincs okunk panaszra, az E minőségi kategóriába tartozó vágósertés vágóhídi belépési ára nálunk a legmagasabb. Az év vége felé tapasztalható árcsökkenés azonban itt is érvényesül.
A semmiből épült sertéshús-export
A KSH adatai szerint jelentősen, mintegy 53 százalékkal csökkent az élősertés-kivitel hazánkban 2015 első két hónapjában. Az élősertés-exportunk két fő célországa Románia és Ausztria volt. 2014-hez képest jelentősen csökkent a Szlovákiába (-78%) és a Szerbiába (-82%) szállított élő sertések mennyisége idén.
Köszönhetően az utóbbi pár évben felélénkült magyar-kínai kapcsolatnak robbanásszerű fejlődésnek indult agrártermék-exportunk. Ennek pedig egyik motorja a szinte nulláról induló sertéshús kivitelünk, annak ellenére igaz ez, hogy Kína adja a világ sertésállományának a felét. 2014 második felében mintegy 12 ezer tonna sertéshúst exportáltunk Kínába, 2015 első felének kínai agrárexportjának háromnegyede is sertéshús és más négylábú vágási melléktermékei voltak. A távol-keleti ország mellett újabb célországgá nőheti ki magát Bulgária, amely nem önellátó sertéshúsból. A tárgyalások már 2014-ben elkezdődtek.
Forrás: AKI PÁIR, KSH, Magro.hu, Trade magazin
